Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

VÁROSIGAZGATÁS A KÖZÉPKORI MISKOLCON - TÓTH PÉTER

melyikük lakóházában (in domo habitationis nostrae) ad ki bizonyságlevelet egy adásvételi ügyben.

85 A miskolci tanács „kifelé" az egész várost képviselte. Mint testület vett részt például azon a határmegállapításon, amelyet a Diósgyőrött időző Mária királyné rendelt el 1390. június 11-én kelt oklevelével

86 a miskolci polgárok, illetve a szirmai és csabai birtokosok között, s amelyet az egri káptalan végzett el; az egri káptalannak az ügyben kiadott tanúbizonysága

87 szerint Csabáról és Szirmáról maguk a birtokosok jelentek meg a vizsgálaton, míg Miskolcról a bíró és az esküdt polgárok, akik tehát valóban az egész lakosságot képviselték. - Két miskolci esküdt: Keresztúri Pál és Barchy-i Gergely 1440. május 10-én egy csabai birtokba iktatáson is jelen volt, de hogy miféle városi érdeket képviselve, az nem derül ki az oklevélből; a legvalószínűbb az, hogy a szomszédság címén vettek részt az eseményen.

88 Az egész közösség vezetői: a régi és az új város bírái és esküdtjei jártak el a legfontosabb kiváltságok ünnepélyes megújításának a már többször hivatkozott eseteiben is. De a képviselet nemcsak Miskolc teljes közönségére, hanem az egyes emberekre is kiterjedt. Amikor például 1525-ben egy volt miskolci lakos, Ferenc orgonista Bártfára költözvén, feleségül akarta venni egy ottani özvegyasszony lányát, a miskolci tanácshoz fordult, hogy bizonyítsa tisztességes életét, mivel az özvegyet bizonyos rosszindulatú emberek által terjesztett szóbeszéd megzavarta és ezért ellenezte a házasságot. A bíró és az esküdtek (judex ceterique jurati cives) eleget is tettek a kérésnek, s a bártfai tanácshoz írott levelükben igazolták, hogy a mondott Ferenc orgonista az egyházat szolgálta és tisztes életet élt, amíg Miskolcon lakott, s az özvegynek nem szabad hallgatnia a szóbeszédre.

89 A város vezetőségének fő feladatai azonban azok alapján az oklevelek alapján körvonalazhatóak, amelyeket a bíró és az esküdtek neve alatt adtak ki. Sajnos, ezeknek a száma a két tucatot sem éri 85 MOL. Dl. 102286. sz. 86 MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 1551. sz. 87 MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 1577. sz. 88 NAGY I. stb. 1871-1931. IX. köt. 62. p. 89 MOL. Mikrofilmek gyűjteménye: Bártfa város levéltára, nr. 5404.