Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

VÁROSIGAZGATÁS A KÖZÉPKORI MISKOLCON - TÓTH PÉTER

VÁROSIGAZGATÁS A KÖZÉPKORI MISKOLCON Az igazgatási-törvénykezési típusú kiváltságok áttekintésénél láttuk, hogy nem maradt fenn olyan privilégium, amely a várost kifelé képviselő, befelé irányító vezetőség választásáról, tagjairól, működéséről, feladatairól stb. közvetlenül tájékoztatást adna. Mindezt tehát közvetett módon, azaz más típusú oklevelek, elsősorban városi kiadványok alapján tudjuk csak valamennyire rekonstruálni. A tanács összetételével Kubinyi András foglakozott az ÉszakkeletMagyarország mezővárosi fejlődését tárgyaló tanulmányában. Megállapításai szerint Miskolc élén a XIV. században, illetve körülbelül a XVI. század közepétől egy főbíró állott. A két időpont közötti másfél évszázad azonban e tekintetben rendkívül bonyolult. Először 1433ban bukkan fel ugyanis egy oklevél, amely Kajtár Gergelyt a régi város (antiquae civitatis) bírájának nevezi, s ettől az időponttól kezdve rendszeresen találkozunk ezzel a címmel. Valószínű azonban, hogy már két évtizeddel korábban elkezdődött a város területi-igazgatási megosztása: 1413. március 9-én kelt ugyanis az az oklevél,

3 amely elmondja, hogy Borsod vármegye Sajószentpéteren tartott közgyűlésén a Zsolca, Jenke és Szirma közötti határperben mások mellett János és Nykus fia Péter, Miskolc királyi város bírái (bár nem zárható ki, hogy egyikük csak esküdt bíró) is vallomást tettek; ebben az oklevélben azonban még nincs szó sem a régi, sem az új városról. 1461től pedig ugyancsak oklevelekkel igazolható, hogy az új városnak 1 KUBINYI A. 1985. 44. p. 2 MOL. Dl. 83665. sz. 3 BORSA I. (szerk.) 1993-1994. IV. köt. 290. sz. 4 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. 93. sz. és SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 98. p.