Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

tehát meg kell elégednünk annak a kiemelésével, hogy a miskolci táj Európa egyik legrégibb időktől és többé-kevésbé folyamatosan lakott földje, ahol a technikai, gazdasági és társadalmi fejlődéssel párhuzamosan a társadalom tájalkotó tényezői szerepkörének történetében négy nagyobb periódust lehet megkülönböztetni. Ezek közül az első a vadász-gyűjtögető régibb kőkori időszakos településekkel. A második az újkőkortól létező földművelő-állattenyésztő gazdálkodás, még nem állandó településekkel. A harmadik a Kr. u. X. századtól már állandó településhez kapcsolódó mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel, s végül a negyedik, a Kr. u. XVIII-XIX. századtól megélénkülő urbanizációs folyamatokkal jellemezhető periódus. A miskolci táj környezethasznosításának történelmi alakulása A régibb kőkor vadász-gyűjtögető társadalmai számára a legfőbb hasznosítható természeti erőforrás a levadászható állatállomány, a gyűjtögethető növények, illetve az erdőtakaró szükségletek szerint igénybe vett hányada alkotta. A települések kisméretűek és részben barlangiak voltak. A környezetátalakítás mértéke nem lehetett jelentős. Az újkőkortól kezdve a miskolci tájon megtelepedő népcsoportok is mindjobban kiszakadtak természetes környezetükből. A legfontosabb erőforrás a művelésre fogott talajtakaró, a legeltetésre, takarmánynyerésre használt rét, víz, illetve az egyre fokozódó mértékben igénybe vett víz- és erdőállomány lett. Megkezdődött a nagyobb földmunkákkal járó erődítések és települések létrehozása. Mindinkább megnövekedett a településekhez kapcsolódó kultúrtáj kiterjedése. A Kr. u. X. századtól Miskolc település esetében is karakterisztikussá vált a természetes és mesterséges táj szembeállítódása. A hasznosított természeti erőforrások között a talaj- és erdőtakaró mellett mind nagyobb súllyal szerepelt a víz és az ásványvagyon hasznosítása. Ez utóbbinak - mint már korábban említettük - egészen az őskőkorig visszatekintő múltja van. Az építkezésekhez ekkor mind több kő és agyag kitermelése vált szükségessé. Az állandó szőlőművelés nyomán a település határában egyre jobban érvényesült a