Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

(quartam partem unius domus, et etiam duo iugera),

37 ebből következik, hogy az egész telek külsősége 8 hold. 1504-ben Anna királyné felmenti a földesúri szolgáltatások alól az egyházi ingatlanokat, melyek részei a mezőváros telekállományának. A plébános kőházához 6 hold, a Boldogasszony-házhoz és a Szent Mihály-házhoz ugyancsak 6 hold, a Szent Benedek-házhoz 8 hold szántó (terras arabiles) tartozik.

38 1499-ben néhai Vincze Benedek miskolci polgár és lakos özvegye Anna zálogban bírja az ugyancsak miskolci lakos Korhy Antal özvegyének, Zsófiának javait 11 aranyforintért, úgymint kétszer 6 hold szántót a keresztúri út felé és Diósgyőr felé, és másfél szénatermő rétet a Csákányréte és a Kövestóhát nevű határrészen, egyéb rétek szomszédságában.

39 Hogy az értékes ingatlanvagyont nemesi jogon birtokolta-e Korhy Antal (akit csak miskolci lakosként, s nem miskolci polgárként említenek), nem tudjuk, de a 12 (királyi) holdas szántóból és két kaszálóból álló birtok klasszikus késő középkori jobbágybirtokként áll előttünk. Nem lehet véletlen, hogy a szomszédos Csabán már 1356-ban 44 királyi holdat mérnek ki négy telek után a határban, vagyis 11 hold jutott minden telek után (a telek végében álló 4-4 holdat nem számítva). A királyi hold, mint a középkor „hivatalos" mértékegysége eredetileg egy nap alatt felszántható földterület volt, 12x72 királyi öl (84,42 ár) nagyságban, később azonban ennek a felét (42-45 ár) használták magyar holdként, mivel a középkori agrártechnika újdonsága, a földet nemcsak hasító, hanem meg is forgató kerülőeke (Xni-XIV. századra általánossá váló) használata nehézkesebb volt, kevesebb földet tudott egységnyi idő alatt felszántani. Borsodban, Zemplénben is többféle holdat használtak, de a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a középkori miskolci források királyi holdra vonatkoznak, vagyis 6-12 királyi, 12-25 magyar hold tartozott egy job37 MOL. Dl. 107804. sz. 38 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. 116. sz. TÓTH P. 1990. 93. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 142. p. 39 ...Sex iugera terrarum arabilium, quorum diverticula ad viam versus possessionem Kereszthwr protenderet, et alia sex iugera terrarum suarum similiter arabilium a parte oppidi Dyosgewr vocati adiacentia, item medietatem cuiusdam prati fenilis Chakanrethe vocati, totalem porcionem suam proprium scilicet possessionem duntaxat in eodem prato fenili habitam, item aliud pratum fenile Kewesthohath nuncupatum. MOL. Dl. 75108. sz. (Máriássy cs. lt.)