Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

bágytelekhez. Hogy Miskolcon és környékén a 8-10 holdas szántót, mint egy jobbágyi gazdaság alapját, mint egy paraszti háztartás által megművelhető területet tekintették a XV. században, mutatja, hogy 1481-ben csabai Kovács István és fivére Miklós keresztúri plébános Koromháza falu határában 8 hold szántót vesz zálogba 7 aranyforintért özvegy Koromházi Kelemennétől, akinek még a miskolci Robotha János özvegye, a provida (nemtelen) jogállású Ilona adta bérbe.

40 Korhy Antal 12 holdas szántója és két rétje Miskolcon 11 aranyforint zálogösszeget ért (1499), a miskolci Robotha János 8 hold koromházi szántója 7 aranyforintot (1481), ami a szántó holdjának valamivel kevesebb, mint 1 aranyforintos korabeli értékét mutatja. A 10 hold körüli földről a források nem mondják meg egyértelműen, hogy egy teljes jobbágytelek külsőségének nagysága-e, de az említett negyed telek-két hold arány ezt erősíti. A 10 hold körüli szántóterület nemcsak egy jobbágybirtok korabeli nagyságát közelíti, de tekintélyes birtoknak számított az egyház tulajdonában is. 1328-ban Drugeth Vilmos diósgyőri várnagy 15 hold földet adományoz a diósgyőri pálos kolostornak, amely a XIV. század eleje óta birtokos a Bükkben, hiszen 1313-ban adományként kapta Ernye Istvántól a Diósgyőr melletti Csanyik nevű népes földet és egy Papréte nevű rétet.

41 De kapnak egymás melletti szőlőt és szántót is 1315ben a diósgyőri határban.

42 Ezeket a földeket a pálosok főként jobbágyaikkal műveltették. Csanyik falujuk benépesítéséhez az uralkodó is hozzájárult, hiszen Nagy Lajos 1343-ban Diósgyőrben kiállított oklevélben utasítja a nemeseket, hogy ne akadályozzák jobbágyaikat, ha azok a pálosok Csanyik nevű birtokára kívánnak költözni.

43 A telki szántók mellett irtásföldeken is folyt mezőgazdasági termelés Miskolc vidékén, ezeket tulajdonosuk saját munkaerejével tette termővé, nemegyszer erdőirtással, ezért feudális járadékok (legalábbis egy időre) nem jártak utánuk. Hogy irtványföldek szerzéséhez a puszta munkaerőn kívül más is szükségeltetett, jelzi, hogy 1480-ban a miskolci főutcán a tapolcai apát mellett lakó Fülöp bíró özvegyének 40 MOL. Dl. 83881. sz. (Bárczay cs. lt.) 41 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 774. p. 42 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 32. p. 43 MOL 6865. sz. BANDI Zs. 1985. 560-561. p.