Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

szilárdulása tűnik ki. A határban folytatott gazdálkodás nyomon követésére azonban még nem elegendő ez az oklevél, s csak sejteni lehet, hogy itt is a szabályozott talajváltás vagy parlagrendszer szerint művelték a földet, „mely a határhasználat korábbi extenzív módszereit meghaladva még a XIV-XV. század jó részében is uralkodó földhasználati rendszer marad a mezőségi vidékeken. Lényege a faluhatár művelésre kijelölt részének bizonyos időközökben észszerűen váltogatott eke alá fogása és pihentetése, ami kiegészül a régi időkből örökölt trágyáztatásnak, »telkesitesnek« a réginél tervszerűbb és tágabban alkalmazott módszerével" (Szűcs Jenő).

24 Ez a talajváltó forma még a XV. század utolsó harmadában is dívott, hiszen csabai Kovács István zsolcai részbirtokán a Sárköz nevű határrészen 1487-ben egyik évben szántóföldekként művelik a földeket, másik évben pedig művelés és vetés nélkül (sine cultura et absque segetibus) hagyják őket, ekkor baromlegelőül szolgálnak.

25 1405ben (Kis)Tokaj birtokon megkülönböztetnek haszon- és szántóföldeket (terras usuales et arabiles), s itt van egy Kislyuka nevű föld is, amelynek rét-részét a birtokosok közösen, fele-fele arányban kaszálták, de tetszésük szerint változtathatják nyomás nevű legelőnek is.

26 A forrás a szabályozott talajváltó földhasználat gyakorlatára utal, mivel itt a parlag több évig is pihenhet, s magas füvével nagyszerű legelőként szolgál, egyszersmind az állatok „nyomása", trágyázása elő is készíti a talajt az újabb többéves szántóként való használatra. A szabályozott talajváltás vagy parlagrendszer alá fogott földek egy részét a XIII. század végén, XIV. század elején „mezei földeknek" (terrae camvestres) is nevezték, hiszen ezeket a felszántatlan földeket, mezőket is művelés alá fogták szükség szerint.

27 1339-ben Egyházasnyék birtokosztályánál az egri káptalan a falu telkeinek megosztása után a birtokhoz tartozó mezei földeket is megosztja a nemesek között, ezek a mezei földek egyrészt szántókból, erdőkből 24 SZŰCS J. 1993a. 183. p. 25 MOL. Dl. 83933. sz. BOROVSZKY S. 1909. 150. p. (Bárczay cs. lt. fasc. 28. nr. 39.) 26 MOL. Dl. 9054. sz. MÁLYUSZ E. 1951-1958. II. köt. 4041. sz. 27 SZŰCS 1993a. 181-183. p.