Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

és ligetekből, másrészt szőlőművelésre alkalmas földekből állnak.

28 A modernebb talajhasználatnak számító nyomásos gazdálkodás Miskolc környéki középkori elterjedésének vizsgálatához nem áll elegendő forrás rendelkezésre, ahogyan általában is nehéz a középkori művelési rendszerek tanulmányozásához forrásra lelni. „A birtok legfontosabb ismérve a birtok határvonala, ezt az iktatásról kiadott határjárólevél tartalmazta. A továbbiakban elegendő volt a birtokot megnevezni, ritkán tüntették fel, hogy hány holdat, milyen művelési ághoz tartozó földet, hány jobbágyteleket foglal magában." (Fügedi Erik)

29 A középkor végi kétnyomásos földhasználati formára mutat azonban, hogy Vincze Benedek miskolci polgár özvegye 1499-ben Korhy Antal özvegyétől bír zálogban 12 hold szántót, és a föld megosztva (6-6 hold) két különböző határrészen van Miskolc határában, s a 6 holdnyi szántórészt dűlőnek (diverticula) nevezi a város oklevele, s nemcsak a határ két részre osztása mutat a nyomásos gazdálkodásra, hanem az is, hogy a nyomásokon belül dűlőnek hívták a beltelekhez tartozó szántóföldi egységet.

30 A csabai telekkimérés (1356) során a belső telkek végében kimért 16, egyenként 4-4 hold arra mutat, hogy Miskolc vidékén sem volt ismeretlen a XIV. században az intenzívebb gazdálkodásra valló (így a Dunántúlon gyakori), máshol telekszer néven ismert földhasználati forma, melyben a kertek, telkek mögötti pár holdas földek az általános határhasználaton kívül esve, esetleg a pihentetést is elhagyva, a telkekhez kapcsolódó örökszántók, kertek lettek.

31 A jobbágyi telekrendszer megszilárdulását mutatja, hogy a déserta (elhagyott, puszta jobbágytelek) és a később puszta jelentés prédium különböző eredetét (jobbágytelek és földesúri magángazdaság) a XV. század végén megkülönböztették, ekkor Bárius László zsolcai birtokrészét 1482-ben 6 jobbágytelek, 9 déserta és 7 prédium, valamint 2 gyümölcsös alkotta. A déserta itt bizonyosan olyan 28 ...Quod partem ipsarum terrarum campestrium, quoad eandem totalem possessionem Eghazasnyek spectare dignoscuntur, tarn in terris arabilibus silvis nemoribus, quam terris ad culturam vinee aptis in duobus locislocis. per... metas distinctas. NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. III. köt. 359. sz. 29 FÜGEDI E. 1981. 453. p. 30 MAKSAY F. 1971. 164. p. 31 SZŰCS J. 1993a. 185. p.