Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

2. Gyermekek átlagos száma a háztartásokban A teljes populációban A családháztartásokban 5 éven aluli kisgyermekekkel együtt 1,4 fő 2,05 fő 2,32 fő 3. Gyermekszám a családháztartásokban Gyermektelen 1 gyermek 2 gyermek 3 gyermek 4 gyermek 5 gyermek Háztartás összesen 3 6 2 3 2 1 17 A táblázatokból már nem tatárjárás előtti régi struktúra, az egyedül élők magas aránya tűnik ki, ami a „nyers szolgaállapot (a »házi« rabszolgák jogképtelensége a saját ház birtoklására és a legitim házasságra)" következménye, hanem a családháztartások magas aránya. A Nickből elhurcoltak között azért lehettek mégis egyedül állók, mert valószínűleg erőszakosan bontották meg a családi kötelékeket, és a szökött szolgák pótlására máshonnan szakították ki a szolgafőket.

10 A magas gyermekátlag is a tatárjárás utáni új gazdasági-társadalmi struktúra, a demográfiai növekedés jele. A Miskolc nemzetség birtoklásának korából Miskolc birtokon nem említenek prédiumot, „a gazdálkodás archaikus, szolgaerőre alapozott üzemegységét" (Szűcs Jenő), de a topográfiában említett Fábián utca (1376) talán egy itteni földesúri gazdaság illetve udvarház emlékét őrzi, nemkülönben a Kiskassa utca, városrész (1521) is, amelyben még 1521-ben is prediumok vannak. A Sajókaza mellett említett prediumok (1240 körül) között van Karácsonyfalva prédium, a csati földesűri házi gazdaság neve Lakcsát, de a -falva, -lak utó/előtag mellett a -telke is udvarházra, földesúri gazdaságra utal a XIII-XIV. században.

11 Miskolc 1325-ös határjárásában (amikor a birtok még magánföldesúri, hiszen a Szécsi családé), a Bükkben a Kisgalya-hegy mellett említik a hegytetőn lévő Poklostelek (supra ad superiorem Puklustheluk) nevű helyet.

12 A poklos a régi ma10 SZŰCS J. 1993a. 165. p. 11 A prédiumra vö. SZABÓ I. 1976. 51-122. p. és SZŰCS J. 1993a. 201-204. p. 12 MOL. Dl. 1109. sz. LEVELES E. 1927-1928. 178. p.