Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

gyar nyelvben ragadós, szurkos földet jelent, s a prédium nevében a hordók készítéséhez használatos szurokfőzőre utal.

13 Nemcsak a szurokfőzés, hordókészítés utal a prédiumokon folytatott gazdasági tevékenységre, hanem az is, hogy a Vas megyéből Borsodba hurcolt szolgák között kettőnél a foglalkozást is feljegyezték az egri káptalan megbízottai, így Mihály szakácsét és Tamás ácsét (Michael cocus, Thomas carpentarius) ,

u akik valószínűleg új birtokosuk udvarházában is előző gazdasági feladatukat végezték. De egy (korábbi) prédiumra utal az az 1394-ben kelt oklevél is, amelyben Jenke és Szirma határjelei (Miskolc mellett) a Pobragy tavon átkelve egy TekeTeleke nevű hely mentén vannak, majd a Sajóhoz vezetnek.

15 1341-ben Sajószentpéter határában is vannak -telke nevű egykori prediumok a Nyögő patak partján. A Tóthpálteleke ekkor már a Peresznye possessio nevet is viselte, ennek határait a birtokos Tóth Pál fia, szintén Pál kérésére Erzsébet királyné járatja meg az egri káptalannal, s a birtok egyik szomszédja egy Rubenteleke nevű possessio.

16 A prediumok és a prédiális gazdálkodás megszűnése és átalakulása jobbágytelkekké, jobbágyi gazdálkodássá, a tatárjárást követő évtizedekben, Magyarország keleti részén a 14. század első felében ment végbe. A prediumok jobbágytelkekre osztását őrzi a részbirtokokra osztott Csaba egyik birtokrészének sorsa is. Itt 1464-ben egy királyi malmot az uralkodó Miskolci Jánosnak adott, majd ugyancsak Mátyás 1457-ben Parlagi György és Imre diósgyőri familiárisait vezeti be a Telek utcában (!) a két nemesi telekből és egy malomból álló birtokba.

17 De még nem ér véget a birtok sorsa, hiszen az uralkodó 1472-ben az utód nélkül elhalt Myskolcz-i János egykori prédiumát (quoddam praedium) miskolci Fodor Jánosnak, a diósgyőri királyi vár alvárnagyának adományozza. Ezt a birtokrészt az oklevél palliuma szerint még a XVIII. században is úgy nevezték: praedium Telekuccza.

18 Ugyanezt a birtokrészt 1479-ben Fodor 13 SZŰCS J. 1993b. 14 WENZEL G. 1860-1874. IX. köt. 6. sz. 15 SZENDREI J. 1886-1911. HL köt. 70. p. 16 NAGY I.-DEÁK F.-NAGY Gy. 1879. 228. p. 17 MOL. Dl. 15489. sz. és 45079. sz. 18 MOL. Dl. 83799. sz. (Bárczay cs. lt.)