Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

többi termelő népességétől.

7 A libertinusok egy része és a liberek már nem az úr házi gazdaságában dolgoztak, hanem háznépükkel egy meghatározott földdarabon termeltek. A XLÏÏ. században a Miskolcok birtokain is megtalálható mindhárom termelő és társadalmi elem, Csát faluban, Bors ispán birtokán szegregációjuk is nyomon követhető. 1240 körül a falu két részre oszlik, Szabadcsátra, a szabad jobagiók településrészére, és Lakcsátra, ahol a házi gazdaság ekéivel a servusok és libertinusok termeltek, s ahol ménest tenyésztettek, s erdőgazdálkodás is folyt.

8 A háznép (mansio), mint a prédiumokon együtt élő libertinus családtagok összessége, a Borsodba hurcolt servusokat felmérő oklevél szerint elérhette a 4-5 főt, ami nemcsak a család ideális létszámát, annak valószínű felső határát jelenti, hanem a földesúri hatalom alatt álló gazdálkodási egység tagjainak számát is, akik együtt végzik a földesúr földjén a paraszti munkákat, s együtt élnek a település prédiumnak nevezett, a földesúr udvarháza köré szerveződött gazdaságban. A Nickből Borsodba jött 83 szolgafőből álló csoport az egri káptalan összeírása alapján 25 háztartást tett ki. A Nickből (Vas vm.) Panyit bán borsodi birtokaira került szolgák (1273) 1. Háztartásai Egyedül élők Nem családháztartások Egyszerű családháztartások Kiterjesztett családháztartások Háztartás/ személy összesen 2 házt. (8%) 6 házt. (24%) 13 házt. (52%) 4 házt. (16%) 25 házt./83 fő 7 BOLLA I. 1983. 173-197. p. 8 ...Predia scilicet Scobothkath, in quo collocavimus liberos iobagiones, alterum, quod dicitur Lockath cum servis, cum aratris et cum libertinis et cum equatia numero 120 et cum silva (1237-12). MOL. Dl. 219. GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 765. p. 9 SZŰCS J. 1993a. 165-166. p. táblázatok alapján