Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

nem tűnik ki egyértelműen a bírák és esküdtek által kiadott oklevelekből, egy ízben azonban az újvárosi tanács egyedül állít ki ingatlanról oklevelet (1521), mégpedig Mészáros Máté kiskassai prédiumáról, telkéről.

295 Ez azt igazolja, hogy a Kiskassa, ahol prediumok vannak, az Újváros része. Ez talán arra utal, hogy ez a városrész eredetileg Miskolc egyik részbirtokosának birtokközpontja volt még a királyi birtoklás előtt (amint a közeli Fábián utcáról is az valószínűsíthető, hogy birtokosztály szerinti részbirtok, portio volt). Kora újkori források szerint (feltehetően már a középkorban) a Papszerhez hasonlóan itt is kialakult egy Peceszer-Boldogasszonyszer (Egyházszer) nevű zsellérsor, amely a zsellértelkek egymás mellettiségével fokozta az Újváros különállását, városrész jellegét. Az Újváros elkülönülése nemcsak a topográfiában, külön plébánia és kőtemplom létesítésében manifesztálódott, hanem külön piac tartásában is. Miskolc Újvárosában (in nova civitate Myskolch) egy 1414-es oklevél szerint hétfőn tartják a hetipiacot,

296 míg az Óvárosban szerdán. Az Újvárossal így nemcsak űj városrész, hanem új piachely is létrejött, sőt, lehet, hogy a Nova Civitas kialakulásához egy újabb kereskedelmi centrum gazdasági igénye is hozzájárult. „A középkor végi és lényegében a mai napig fennmaradt topográfiai szerkezet tehát egy korábbi, más jellegű településrend átalakítása révén csak a XIV. század második felében, nyilvánvalóan a királyi birtoklás kezdetekor jött létre. Az uralkodó nem csupán az Újvárost alapította háromszög alakú terével, hanem az Óvárosban is városrendezést hajtott végre, ekkor keletkezett a piacutcás tengely. Központi rendező akaratra utal a két város nagyjában egységes nagyságú telkekre tagozódása, és a zsellértelkek elkülönített kiosztása mindkét város szélén. Feltűnő, hogy a XV-XVI. századi Miskolc lényegében csak két utcából állott, az Óváros a piacutcából, az Újváros a háromszög alakú térből. A többi utca vagy ezek kiszögellése, vagy pedig a településmagok közötti összeköttetést szolgáló köz volt csupán. A döntő az, hogy a párhuzamos utcák - a többi kevésbé független zsellérutcákat leszámítva - nem voltak. Eszerint a miskolci településekre is áll az osztrák Marktokat a vá295 MOL. Dl. 65651. sz. 296 BORSA I. 1993-1994. IV. köt. 1759. sz.