Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

lője. Az egykori kormányzó tehát Diósgyőrt - mint királyi birtokot - átvette és élére a saját embereit állította.

108 A főkapitány 1456 tavaszáig irányította a megyét. Alispánjai legalábbis eddig működtek Borsodban. Májusban már V. László Frangepán Duimnak, Diósgyőr várnagyának, Borsod megye ispánjának címezte oklevelét,

109 vagyis Hunyadi megvált az erődtől. A vár kormányzói nem kerülték el, hogy maguk is részt vegyenek a kor belháborújában. A szomszédságban a cseh Giskra volt az úr, akit Erzsébet királyné a bányavárosok és Kassa főkapitányává nevezett ki. A cseh vezér a királyné, majd fia párthívének vallotta magát, de valójában csak azzal törődött, hogy minél nagyobb hatalommal rendelkezzék. 1440 szeptember elején Ulászló már haddal ment ellene. A seregben ott találjuk Bebek Imre várnagyot. Az ez évi hadjárat (ahogy a következő évek hadműveletei sem) nem hozta meg a sikert a képzett, a huszita harcmodorhoz értő katonákkal szemben. A szomszédos Abaújban garázdálkodtak, de betörtek Borsodba is. Hunyadi János 1449-ben az Abaúj megyei Szepsit vette tőlük vissza, de Körmöcbányánál nem boldogult velük. 1450 márciusában a felek Mezőkövesden békét kötöttek ugyan, de a harcok kiújultak. Nem tudjuk, mikor pusztították el a husziták Mezőkövesdet. Lehet, hogy már az 1440-es években feldúlták a várost, de lehetséges, hogy csak később. Tudjuk, a megyében különösen Sajószentpéter szenvedett sokat a huszitáktól. 1454-ben Rozgonyi Osvát, a Felsőrészek főkapitánya egyezséget kötött Komorovszky Péterrel, hogy rábírja, hagyjon fel a fosztogatással. Tizenegy érintett megyének (köztük Borsodnak) 11000 aranyforint kárpótlást kellett fizetnie. A harcok 1457-ben újultak ki, amikor V. László lefejeztette Hunyadi Lászlót. (Diósgyőr várnagya, Frangepán Duim egyike volt azoknak az uraknak, akik részesei voltak a Hunyadi-fiúk elítélésének.) A kivégzés után Szilágyi Mihály szervezkedni kezdett a 108 Vö. 107. jegyzet GÁBOR Gy. 1932. 79-85. p. ELEKES L. 1952. 411. p. skk. MÁLYUSZ E. 1957. 596. p. skk. Hunyadi a saját familiárisaival irányította az országot. 109 MOL. Dl. 70248. - ENGEL P. 1992. 74, 444. p. MOL. Dl. 15071, 15077, 44824. sz. Df. 250604. sz. SUGÁR I. 1980. 429-431. sz. IVÁNYI B. 1931. 225. sz. Frangepánra: WERTNER M. 1913. 56. p.