Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

itt állított ki oklevelet, tehát az erősség még hatalmi territóriumának alkotó részét képezte.

73 A viszonyok az 1330-as évek elején változhattak meg. Az uralkodó az erődítményt kiemelte a Druget birodalomból, és a királynénak adta át. Legalábbis erre következtethetünk abból a híradásból, hogy az uradalom részét képező Muhi 1332-ben az uralkodó nejének a tulajdona volt. 1340-ben urafogyottnak tartott falut csatoltatott a diósgyőri uradalomhoz.

74 A következő esztendőben az Aba nemzetiség Szalánci ágából származó Miklós ajtónállómester került az erősség élére. Helyettese - az uralkodó utasítását követve - jelen volt Miskolc 1325. évi határjárásakor. (Megjegyezzük, Miklós fivére, Domonkos ugyanebben az időben a Drugetek familiárisai közé tartozott.)

75 1342-re tehetjük Szerémi Tamás várnagyi működését. Ahogy elődje, úgy ő is bejáratos volt az udvarba, és az 1335-1337 közötti években az ajtónállómesteri méltóságot töltötte be. Változatos élete során többször állt a királyné szolgálatában.

76 Tamás utódja lett az uralkodó rokona, Henrik herceg (1343). Királya - a róla szóló híradás szerint - arra utasította őt, hogy egy az uradalomhoz jogtalanul csatolt helységet adjon vissza a tulajdonosoknak.

77 Druget Vilmos nádor 1342-ben bekövetkezett halála megváltoztatta az ország északkeleti részének az életét. Az elhunyt főúr ellenfelei ezt az alkalmat arra használták fel, hogy a család hatalmát 73 NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. II. köt. 422. p. ARADY N. (föszerk.) 1975-1978. I. köt. 70. p. NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. VI. köt. 206. p. (MOL. Dl. 61194. sz.). Meglepő, hogy az egykori diósgyőri várbirtokot, Emődöt a füzéri vár tartozékának tartotta. (MOL. Dl. 107782. sz.) 74 MOL. Dl. 2737. NAGY Gy. 1887-1889. I. köt. 63. p. 75 MOL. Dl. 1109. Miklós rokona, Nekcsei Demeter tárnokmester árnyékában kezdte pályáját. Ajtónállómester, erdélyi vajda, borsodi ispán (1344-1345) lett. Reá és fivérére: ENGEL P. 1992. 40, 72, 82, 86, 116. p. Vö. DRASKÓCZY I. Adalékok az Aba nemzetség birtok- és családtörténetéhez. Kézirat. 76 Kartali Tamás néven is olvashatunk róla. A királyné környezetéhez tartozott mint rakolcai várnagy és besztercei ispán. Utóbb ajtónállómester lett. (ENGEL P. 1992. 67, 166, 257, 297, 460. p.). SUGÁR I. 1980. 315. p. MOL. Dl. 96235. sz. 77 MOL. Dl. 96235. Azonosítható az anyakirályné, Erzsébet rokonával, Schweidnitz hercegével (tl343), aki Károly Róbert leányát, Katalint vette nőül. Leánya, Anna IV. Károly német-római császár neje lett. (PÓR A. 1892. 233-34. p.)