Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

megtörjék. Ezt annál is könnyebben megtehették, mert a Drugetek mentora, Károly Róbert már ugyancsak halott volt. A Druget „birodalom" megszűnt, az utódok mindössze három várral voltak kénytelenek megelégedni. Azokba az erődítményekbe, amelyek egykor a nádor kezén voltak, a királyné, illetve Szécsényi Tamás nevezte ki a vezetőket. Borsodot Szécsényi kapta meg (1342-1343), de a vármegyével együtt Diósgyőrt már nem sikerült megszereznie. Szerémi kinevezése kapcsolható ezekhez az eseményekhez. Az 1343. esztendőtől kezdve Lajos király maga gondoskodott a tisztségviselők kinevezéséről. Ugyanakkor Szerémi pályájának az ismeretében, illetve Henrik herceg személye alapján feltehetjük, hogy az uralkodó édesanyjának a befolyása érvényesült. Másról nem lehet szó, hisz a fenti adatok alapján feltételezhetjük, hogy Diósgyőr királynéi várból királyi erősség lett. 1344-ben Tar János töltötte be a várnagyi tisztséget. 1355-ben Bars megye ispánja, Rá tóti László állt az erőd és a hozzá tartozó birtokok élén. Láthatóan a borsodi megyésispáni cím még mindig nem kapcsolódott össze ennek a várnak az irányításával. Erre először Cudar Péter idején került sor. Ő 1356-ban vette át Dédest és Diósgyőrt (ettől kezdve kisebb megszakításokkal 1438-ig a két erődöt ugyanaz a személy felügyelte). 1360-ban vette át Pomázi Cikótól a borsodi megyésispáni posztot, amelyet 1369-ig töltött be. Ebben az időben az uradalom királyi kézen volt. 1364-ben csatolták hozzá a Szécsiek éleskői javait.

78 A fentiekben azt állítottuk, hogy 1340 után a királyné megvált a vártól. Eme véleményünknek ellentmond az a híradás, amely szerint 1343 szeptemberében Muhit királynéi faluként emlegették. Ez a tény talán egy olyan esemény emlékét tartotta fenn, amelynek során az uradalom átmenetileg ismét Lajos édesanyjáé lett. Muhi később királyi faluként tűnik a szemünkbe. Ebben az időben Borsodban az özvegy királyasszony kiterjedt birtokokkal rendelkezett. Övé volt Szendrő, amelynek a vára 1355 előtt épült fel. De a sajátjának tekinthette Edelényt, Borsodot, Sápot 78 Lásd 75. és 76. jegyzetet. NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. IV. köt. 459. ENGEL P. 1982. 907. p. ENGEL P. 1992. 208. p.