Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Különfélék a város dolgairól
a legfontosabb adatokat. Átfogó képet mégis az éves polgármesteri jelentésekből kapunk. Nagy Ferenc polgármestersége idején (1912-1917) a meglévő üzemek stabilizálódtak, a háború miatt városi közélelmezési vállalatot, kenyérgyárat, húsfeldolgozó üzemet, s tejüzemet is létesítettek. Miskolc polgármestere olyan mélységben megismerte és végezte a hadiellátást, hogy 1917-ben az országos közélelmezési hivatalba került, majd 1918-ban közélelmezési miniszter lett. Miskolci tartózkodása és polgármesteri ciklusa idején a város közállapotairól minden évben pontos számadást készített. A szemétégető mű első öt éves működéséről az alábbi jelentést terjesztette a város képviselő testületé elé, 1912-ben. „Azok közül az üzemek közül, amelyek a város közönül szemétégető telep a Zsolcai kapui ipari környezetben, 1910 A közgyűlés 4.600 négyszögöl területet a vágóhíd közelében egy magánszemélytől megvásárolt, majd megbízást adott Pick Jakab gépészmérnöknek, hogy közel 70.000 korona bekerülési költséggel építse(építtesse) fel a szemétégető telepet. Két elekro-motor költsége 5.000, a gép- és kazánház 39.000 korona, vagyis az üzem teljes költsége 114.000 korona volt. A teljes összeget a városi vagyon terhére a közgyűlés megbízásából a polgármester vette fel, ill. a bankok képviselőivel ő írta alá a megállapodást. Valamennyi dokumentum, az épületek és a berendezések tervei 1906 végére elkészültek, megalakult a céget üzemeltető társaság is. A szemétégető működéséről a Kereskedelmi és Iparkamara jelentései évente közrebocsátották