Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Vendéglátás, „szíveslátás"
Gösser söröző a Latabár házban (Déryné u. 7.) Latabár Endre egykori miskolci színigazgató emlékét utca, az Avason volt szőlője és nyaralója környékén róla elnevezett sor idézi. Az avasi temetőben található a családi sírbolt, amelyben rajta kívül négy családtagja nyugszik. Kevésbé ismert, ha Miskolcon tartózkodott, a mai Déryné utca 7. szám alatt lakott. Akkor még Boldogasz- szony utcának nevezték, de volt egyidőben Színház, 1900-1950 között Deák utca, s ekkortól ismerjük Déryné utcaként. Az épület századunkban a kárpitos családoknak és mesterségnek adott helyet. Szép felújítás után 1991-től a Gösser söröző, kávézó és kerthelyiség fogadja vendégeit a 18. század végét idéző épületben. Latabár Endre 1811-ben született, s 1993. június 13-án volt 120 éve, hogy elhunyt. Rövidre szabott élete sokoldalú tehetsége kibontakoztatására bár alig adott lehetőséget, az utókor számára mégis megőrzendő emléket hagyott. Mint jeles színészdinasztia-alapító országszerte ismert, síremlékén időnként látni nemzeti színű szalagos babérkoszorúkat. Kevéssé ismert, hogy operaénekes és színházi karnagy is volt Kolozsváron. Igazi nyelvzseninek számított, tökéletesen beszélte a görög, a latin, a német, a francia és az olasz nyelveket. Színigazgatói pályáját 1842-ben kezdte el, s mindig kiváló társulata volt. Miskolcon a második színházat 1857. szeptember 3-án az ő társulata nyitotta meg. Egressy Gábor, aki szintén tagja volt a nyitó- előadás színészgárdájának, naplójában erről a következőket jegyezte fel: „A kinyitásra nem nagy számmal jelent meg a közönség. A jelenlevők azonban át voltak hatva a pillanat ünnepsége által s lelkesedésük alkalmilag zajosan mutatkozott." Később, ahogy híre ment Latabár Endre fegyelmezett, jól felkészült társulatának, sokakat csábított távoli területekről, településekről látogatóként is a színházba. Az újszerűség abban is megmutatkozott, hogy a színtársulat tagjai fizetést kaptak, tevékenységük s megélhetésük nem volt függvénye a napi bevételnek. Az 1859/1860-as évadot Molnár György személyében már más direktor szervezte. (I. ATA8ÀU jF.NORU, SXmOAXOATÚ. 465
