Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Nagy múltú középületeink

A Postabank főbejárata, 1994

ni, hogy új ablakok és ajtó nyitásával kellemes üzlethelyiségek alakuljanak ki. Később a kereskedő fia döntött úgy, hogy mégsem elég a lakásátalakítás, hanem új tervek alapján a helyén látványosabb, jelentősebb lakó- és üzletház megépítése a fontos. A városi építési bizottság - számunkra is tanulságosan - tartalmazza mindazokat az elvárásokat, amelyeket az építőmesternek be kellett tartania. A pincét 75 cm-es, az épület valamennyi főfalát 45 cm-es falszélességben és csak téglából lehetett építeni. A földszinti helyiségek magasságát 4,40 m-ben, emeleti helyiségekét 4,80 m-ben határozták meg. A hatalmas épület, - amelynek építőmestere Szívós Zsigmond volt - 5 pincét, 4 boltot, 17 szobát, 4-4 konyhát, éléskamrát és előszobát foglalt magában. Érdekesnek tűnhet, hogy az épület mindössze egyetlen „fürdőző-szobá"-ja volt teljes beépített földszinti és emeleti felület több mint 1100 négyzet- méter volt. A telket U-alakban építették körbe, a telek végét pedig istállósor zárta.

Az épület tulajdonjogában századunk tizes éveiben történt változás. Ekkor vásárolta meg és alakította ízlése szerint tovább Győri Ödön, majd halála után fia, Győri Elek. Az 1940-es évekig maradt tulajdonukban az ingatlan. A földszinti rész üzleteit az 1950-es években államosították, a felújítás megkezdéséig a főbejárat bal oldali egységeiben fűszer-csemege üzlet működött.

A háztulajdonos az egykori városi társadalom kiemelkedő személyisége volt. 1848 született, s 1935-ben fejezte be szerteágazó és szakmailag igen eredményes pályafutását. A város egyik pénzügyi szakembereként a városháza 1871. évi átalakításának irányítója volt. Az 1878-as árvizet követő újjáépítésnek is fő pénzügyi mozgatója. Győri Ödön egyébként szesz- és likőmagykeres- kedő volt, de egyik megalapítója a városi szeszgyárnak is. A korabeli sajtó méltatása szerint véle96