Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Nagy múltú középületeink

menyét még Tisza Kálmán (1830-1910) miniszter- elnök is kikérte, de személyes jó kapcsolatban volt fiával, gróf Tisza Istvánnal (1861-1918) is, s ezeknek a kapcsolatoknak a város akkor sokat köszönhetett. (Tisza István 1905-ös miskolci képviselőségének is egyik szabadelvű kampányembere volt.

Az épületet felújítása után is olyannak látjuk, mint ahogyan azt az 1898-as homlokzati rajzok mutatják. Az egyemeletes, három + egy + három tengelyes utcai homlokzat a tervrajzon jól érzékelhetően a vidéki eklektikus polgári építészet formakincsének szinte valamennyi elemét felhasználja. Az impozáns, dekoratív, gazdagon tagolt homlokzatot enyhén hangsúlyozott középri- zalit osztja szimmetrikussá. Ezt a hatást fokozza a félköríves, baluszteres korláttal ellátott, kagylóidomú konzolra állított erkély, illetve az arra nyíló

erkélyajtó keretelése. Az emeleti szemöldökpárkányok törtívesek, gazdagon profiláltak. A szemöldökök lunettáiban maszkos stukkódíszek kaptak helyet. A koronázópárkány alatt enyhén kiugró volutás-konzolos stukkódíszes fríz fut végig. A földszinti régió kosárívvel záruló nagyméretű portálnyílásait armirozott pillérek osztják. A homlokzathoz hasonló igényességgel alakították ki a ház belső tereit is. Amennyiben az eklektikában beszélhetünk stílustisztaságról, akkor ez a Grünfeld-házra fokozottan érvényes. A gazdag épületplasztika, az elsőrendű díszkovács munka, a lakószobák mennyezeti stukkódíszei, az elegáns lépcsőház, a felújítás során elpusztult mennyezeti seccója mind-mind egy rendkívül átgondolt, részleteiben nagy igénnyel megoldott polgári építő- vállalkozás példaértékű emlékét állítja elénk.

A Postabank homlokzatának díszítő elemei, 1994

97