Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Nagy múltú középületeink

A Tiszai pályaudvar épülete (Kandó Kálmán tér 1. sz.) A városba vezető utak mentén alakultak ki a mai napig közismert városkapuk. A közlekedési eszközök változtak, az utak nyomvonalai is, de valahogy az országúihoz, vagy közúthoz kap­csoljuk a kapu fogalmát. Pedig ugyanilyen város­kapukat alakított ki a vasút, vagy a légi, a víziúti közlekedés is. Miskolc 1859-től, sokkal inkább 1870-től számít vasúti csomópontnak. A vasúti közlekedés jellegzetes kapujai a Tiszai pályaud­var, vagy a Gömöri pályaudvar épületei. Az or­szágutak kapujai eltűntek, a vasúti kapuk pedig a város számon tartott műemlékei. Vonatkozik ez a gömörire is, főleg pedig a tavaly, 2005-ben átadott Tiszai pályaudvarra, amely mára vissza­nyerte értékteremtő funkcióját. 2001-2005 között - ha nem is gyakran, de - olvashattunk a felújításról, láthattuk az épület egy-egy megújult, átadott részét. A több ütemű rehabilitációs munka mögött Papp László terve­ző és a miskolci Art-Stúdió-Plan építésziroda szakemberei álltak, míg a kiviteli munkákat Szar­ka László vezetésével a szintén miskolci cég, az Ornament Kft. végezte. A rekonstrukció tervező­jét, Papp Lászlót munkájáért Olaszországban el­ismerték, díjazták. Az épületegyüttes Miskolc egyik legrégibb, s legszebb építészeti alkotása, amelynek 20. század eleji tervezője Pfaff Ferenc (1851-1913) államvasúti mérnök volt, ugyanúgy, mint a Gömöri pályaudvaré. (Mindkét helyen, épületen nevét emléktábla, emlékét utcanév is őrzi A Tiszai pályaudvar fő- és csatlakozó épületei, 1908 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom