Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Nagy múltú középületeink
vezetőséget, ha a város képviselő testületé és vezetősége megakadályozza Apponyi Albert gróf (Miskolc későbbi díszpolgára) vezetése alatt álló ellenzéknek - a Nemzeti Pártnak -, hogy Miskolcon tartsák meg a felvidéki szervezkedési gyűlésüket. Miskolc, amely annak idején az ellenzéki városok élén állott, az üzletvezetőség idetelepítése érdekében nem tiltakozott." A püspök által építtetett palotában végül is - a korábbi, Kazinczy és Szemere utcai elhelyezések után - helyet kapott az üzletvezetőség négy osztálya, élükön Görgey Lászlóval, aki ezt a tisztet csaknem haláláig betöltötte. Görgey székfoglalójában arról adott számot, hogy több mint másfélszáz „a város értelmiségi nívóját emelő, a közügyek végzéséért elhivatott" szakember települt Miskolcra. Az épület sarokhomlokzatát közel három évtizeden keresztül díszítette a görög katolikus püspöki címer. Az 1930-as évek közepén helyét a magyar nemzeti címer váltotta fel. A többszöri homlokzat-átalakítások, festések során ezek eltűntek, s jelenleg a MÁV emblémája díszíti az épületet. A sarki első emeleti párkány alatt 1936-ban országos díszünnepséggel leplezték le a 155 miskolci, első világháborús halott emlékművét. A táblán feltüntetett halottak előtt zászlóhajtással tisztelgő, térdet hajtó honvéd bronzszobra Asza- lay György alkotása. (Hasonlóan ő volt egyik alkotója az 1928-ban felavatott diósgyőri katonai emlékműnek is.) Alatta szerényen helyezkedik el az a tábla, amely „a második világháború során katonai és vasúti szolgálat közben hősi halált halt vasutas dolgozókénak állít emléket. Az épületen elhelyezett emléktáblák között legfiatalabb, az 1956-os forradalom és szabadságharc vasutas résztvevőinek és áldozatainak állít emléket. (A táblát 1992-ben helyezték el.) Az épület nyugati homlokzatát még egy emléktábla díszíti. Ez az utcanévadó Szemere Bertalanra (1812-1869) emlékezteti a város polgárait. Az első világháború áldozatának emléke, 1993 78
