Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
né utca több, mint fél évszázadon keresztül volt Deák Ferencről elnevezve. Ezen az utcán a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola századunk első felében szintén a haza bölcsére emlékeztetett. 1990/1991-től Hejőcsabán őrzi új utcanév Deák Ferenc nevét. 1877-ben a fővárosban, a Lánchíd pesti hídfőjénél avatták fel az első Deák szobrot, Huszár Adolf alkotását. A miskolci egész alakos szobor érdekessége pedig az, hogy ez volt a város harmadik szobra, s Miskolc ilyen sorrendet állított: Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Deák Ferenc. 1925. október 18-án avatták az akkori kis Népkertben Gárdos Aladár alkotását. Erre országos ünnepség keretében került sor, a díszelőadást Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartotta. Különlegessége az, hogy a főváros után, a magyar városok közül elsőként Deák-szobor. Léva y József a szobor mintákról. — Saját tudósítónktól. — A Deák-szobor pályázatra beérkezett összes szoborminták elhelyezésével elkészültek a művészek és ma már a nagy- közönség részére is hozzáférhetővé tették a szobrok megtekintését. — Tegnap Lévay József, az ősz, koszorús költő, báró Vay Elemér főispán és dr. Tarnay Gyula társaságában megtekintette a kiállított szobormintákat. Minden egyes szoborminta előtt megállt a poéta és figyelmesen nézte. Munkatársunknak alkalma volt beszélni Lévay Józseffel, aki szives volt nézeteit a szobrokról általánosságban ismertetni, hangsúlyozva, hogy csupán csak az első futólagos impresszióról adhat számot. Lévay József véleménye szerint elég szép és értékes anyag gyűlt össze, azonban a zsűrinek okvetlen kötelessége lesz, bárA Miskolcz c. lap 1912. április 5. számából Miskolc adott helyet Deák-szobornak. Ez megtörténhetett volna korábban is, hiszen a szándék az volt, hogy a szoboravatóra 1913-ban, Deák születésének 110., halálának 65. évfordulóján kerüljön sor. A gondolattól a megvalósításig eltelt több mint egy évtized számos várostörténeti érdekességet is őriz. 1912-ben hirdette meg a pályázatot a város, s még ebben az évben megtörtént az eredményhirdetés. A pályázatra 17(!) alkotás érkezett be, s ezeket a megyeháza dísztermében „közszemlére" tették. A szakértő zsűri elnöke Lévay József volt, tagjai pedig Vay Elemér főispán és Tarnay Gyula alispán. Az 1/5-ös méretarányú makettek nem maradtak meg, de a korabeli sajtó híradásaiból az egyes alkotások megidézhetők. A miskolci Kun József Deák szobrát hosszú talpazatra állította, s a szobor mellett a kiegyezés gondolatisága jelent meg domborműveken. Egy szobrász Párizsból küldött több alakos, ezért nagyon költséges tervet. Kara Mihály ülő alakot formázott tógában, amely túl komorra sikeredett. Volt olyan pályázat, amely a Medici-síremlékre emlékeztetett. Kisfaludy Stróbl Zsigmond szintén ülő Deákot formált, s egy obeliszk tetején megjelent a korona, mint a magyar állameszme jelképe. Ligeti Miklós, Töri Emil és Pogány Móric közös műve több alakos volt, s Deákot mint parlamenti szónokot ábrázolta. S a 17 alkotás egyike volt Gárdos Aladáré, amely magas talapzatra kissé erőltetett pózban helyezte el Deák Ferencet. A mellékalakos szobor meghaladta a megvalósításhoz rendelkezésre álló költségeket. Lévay József akkor úgy foglalt állást, hogy „az első és legfontosabb szempont Deák alakja, s így nincs szükség mellékalakra és emblémákra." Az ülő póznak nem volt híve, „ki nem állhatom az ülő szobrot" - fakadt ki. Volt saját elképzelése is, amely szerint az álló Deák Ferenc jobb kezét 166
