Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Város az alföld és hegyvidék találkozásánál

Miskolc évszázadai Miskolc egyike azoknak a magyarországi vá­rosoknak, amelyek nem ünnepük alapításuk év­fordulóját. Ennek oka, hogy a névadó nemzetség emlékei - csak gyanítható, hogy mikor - meg­semmisültek. A Miskolc nemzetség városunkat, valamint a szomszédos településeket birtokló családjainak a 12-13. században a közeli Tapol­cán volt közös temetkezőhelyük. Az egykori bencés monostor helyére máig csak közvetett je­lek utalnak, eredményre vezető régészeti feltárás még nem volt a valószínűsíthető térségben. A városi lét és életmód megteremtésének el­ső komoly állomása 1365 volt, amikor Nagy La­jos király (1342-1382) birtokcserével a diósgyőri vár és a környező kisebb-nagyobb települések birtokosa lett. Diósgyőr a királyi udvar szem­pontjából; másrészt a magyar-lengyel kapcsola­tok alakításában fontos szerepet kapott, így ter­mészetes, hogy a Diósgyőr központú koronaura­dalom településeinek jogállása tartósan rendező­dött. A középkori Miskolc Zsigmond (1387-1437) és Mátyás (1458-1490) királysága alatt kialakítot­ta azt a társadalmi, gazdasági és településszerke­zeti képet, amelynek arculatát a kézművesség és a vásárokról, átmenő forgalomról is híres keres­kedelem határozott meg. (A kézművességen be­lül különleges fejlettségi szintre emelkedett a 16. század elején a puskaművesség.) Miskolc a mohácsi csatavesztés (1526) után a kialakuló kettős királyi hatalom hatása alá került. Ennek jegyében volt az avasi templomban or­szággyűlés (1526), Ferdinánd-párti hűséget ki­nyilvánító rész-országgyűlés (1541), s a Szapolyai és Ferdinánd-pártiak viaskodásának esett áldoza­tul a tapolcai apátság is. (A Miskolcot alapító nemzetség korai dokumentumai és tárgyi emlé­kei nagy valószínűséggel ekkor pusztultak el.) A 16. század közepe előtt hódoltsági területté vált Miskolc, s 1544-től az új gazdasági-társadalmi „kényszerközegben" megváltozott a város arcu­lata, a település képe. A pusztítás nem kímélte a gótika emlékeit sem, csupán az avasi templom és a mai múzeum papszeri épületének egy része maradt meg emlékeztetőül. A leégett, s 1569-ben a református vallásnak megfelelően helyreállított avasi templom látványában is érzékeltette a fel­szín alatt munkálkodó szellemi erők győzelmét, a reformáció térhódítását. A hitújítás legkorábbi képviselőinek pora azóta az őket követő meg­számlálhatatlan nemzedékekével keveredett a műemlék avasi, református temetőben. A Habsburg fennhatóság alatt Thököly felső­magyarországi fejedelemsége (1678-1683), majd a Rákóczi-szabadságharc idején is jutott „egyedi történelmi szerep" Miskolcnak. A fejedelem fő­hadiszállását az ún. Dőry-kúriában alakította ki, amelyet a város középkori piacterén építettek a 17. század elején. 1993-tól az egykori kúria törté­netének legnagyobb felújítását, átalakítását élte át, hogy ezt követően helyet adhasson a Miskolci Galériának. (A korábbi elképzelésekkel szemben - ez a belső udvart üvegkupolával kívánta lefed­ni - új épületszámy készült, amely állandó és időszakos kiállításoknak ad helyet.) 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom