Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárháza, megújuló középülete

oldaliból a szarvas, a középsőből az oroszlán emelkedik föl. A foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék; a középső' sisak foszladéka arany-vörös. A pajzsot talemonok gyanánt jobbról oroszlán, balról grif fogja. IV. Ferenc 1771-ben főpohárnok, s mint Zemplén megye főispánja ő építette Sátoraljaújhelyen a megyeházát. Az 1758-1778-iki porosz háborúkban katona-állításra mintegy negyvenezer forintot áldozott. Miskolcon halt meg 1778. december 18-án." (Amenynyiben ez a geneológia helyes, nem érthető, hogy miért hagyta szó- és ellenintézkedés nélkül anyjának gróf Grassalkovich Antallal kötött szerződését, a család teljes vagyonfosztását. Másrészt ha 1778-ban elhunyt Miskolcon, nem lehetett 1798-ban a koronauradalom főügyésze. Ha a temetés Miskolcon történt, - az elődökhöz hasonlóan - az avasi református templomban történhetett. Sírjára utaló jeleket, azonosító maradványokat azonban az 1941. évi ásatás során nem találtak. Nehezen hihető, hogy az apa maradványai több koporsóba rejtve dacoltak az idővel, a család „legelőkelőbb" sarja, aki ráadásul négy évtizeddel később halt meg nyomtalanul elenyészett.) Dőry (IV.) Ferenc gyermekei közül Teréz báró Andrássy István felesége lett, még Gábor a grófi cím birtokosaként 1770-ben a diósgyőri koronauradalmat is felügyelő és irányító szepesi kamaránál volt tanácsos. János fia 1822-ben meghalt, leánya Ernesztina pedig gróf Pálffy Fidél neje lett, s elköltözött Miskolcról. A miskolci Dőry család nyolc generáció, ill. két évszázad után férfi ágon kihalt. A család még élő tagjainak tulajdonviszonyairól utoljára Miskolc 1817-ben készült földkönyve, a Liber Fundualis tájékoztat. Eszerint saját házzal és ingatlannal már senki nem rendelkezik a családból. Az 1793-ban felsorolt, s Dőry András, Lénárt, László és rokonságuk nevéhez kötődő 12 telek és háztulajdon mellé 1817-ben már más nevek, főképpen görög kereskedők kerültek, illetve vannak feltüntetve. A Dőry-kúriának ez már a görög kereskedőkhöz köthető újabb korszaka. A DŐRY KÚRIA A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC IDEJÉN II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) miskolci tartózkodásairól és Miskolc szerepéről - a Rákóczi szabadságharc idején - számos publikáció jelent meg. Szendrei János a helyi eseményekre, azok pontos felsorolására törekedett, míg Fazekas Csaba általánosabb kérdésekre keresett választ, feldolgozása messze túlmutat Miskolc határain, a szabadságharc fő mozgatóit, s nemzetközi elfogadtatását helyezi tanulmánya középpontjába. Ha a kérdést úgy tesszük fel, mikor, mennyi ideig, s melyik épületben lakott, esetleg alakította ki főhadiszállását Miskolcon, már nem olyan egyszerű, s egyértelműen megválaszolható a kérdés. Való igaz, hogy a Dőry-ház az utóbbi évtizedekben Rákóczi-házként is bekerült a köztudatba mintegy bizonyságaként annak, hogy szálláshelyét itt alakította ki. A Rákóczi ház mítoszt erősíti, hogy 1999-től a felújított épület főbejáratának keleti oldalán látható Jószai Zsoltnak a fejedelmet ábrázoló portré domborműve. De hogy valóban itt, ebben az épületben volt-e Rákóczi szálláshelye arra Fazekas Csaba - feldolgozása jellegétől következően - nem tér ki, Szendrei János pedig nem is leplezi bizonytalanságát. „Természetes, sokat érdeklődtek az iránt, hogy városunkban való többszöri tartózkodása alatt hol la-