Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)
A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.
BÁTORY ISTVÁN (Debrecen, 1869. - Miskolc/Budapest, 1929.) Iskoláit Debrecenben kezdte, majd a középiskolát Lőcsén folytatta, s ott is tett érettségi vizsgát. Budapestre a József Műegyetem építészmérnöki karára felvételizett, 1892-ben kapott építészmérnöki oklevelet. Ezt követően különböző fővárosi magasépítési vállalatoknál dolgozott, majd a földművelési minisztériumban kapott állást. 1903-tól Szombathely rendezett tanácsú város építésze lett, s itt dolgozott 1910-ig. Árva Pál lemondása után Miskolc főispánja hívta meg, s mint Miskolc város építészét alkalmazták 1911től. 1911-1914 között bejárta Ausztriát, Németországot, Franciaországot, tanulmányúton járt Belgiumban és Olaszországban. Miskolcon legjelentősebb tervezése a mai Tizeshonvéd köz keleti és nyugati sarokbérháza volt. Az ún. „munkások száz kislakása" címet viselő építési program az ő elképzelései szerint valósult meg a Győri-kapuban, a Diósgyőrhöz közel eső részen. Közel két évtizedes városi szolgálat után váratlanul gyors halállal távozott. S bár Miskolcot tekintette otthonának, Budapesten a Farkasréti temetőben temették el. Irodalom: Kőrakó Béla-Vér Andor: Miskolc thjf. város társadalmi, kulturális és közgazdasági vezető férfiai. Miskolc, 1927. 25. p., Dobrossy István: Városi bérházak amerikai kölcsönből. Miskolc írásban és képekben, 4. Miskolc, 1997. 197199. pp. Báthory István (1869-1929) Nekrológ. Reggeli Hírlap, 1929. február 2., Árva Pál lemondása után az új főmérnök Báthory István szombathelyi mérnök lett. Ellenzék, 1911. április 11. Báthory István 1869—1929 Miskolc, február 1. Egy kedves, szelid, szorgalmas és tehetséges emberrel lett szegényebb Miskolc város közélete. Várutlaiiul és csendesoú mult el szinte halkan és szerényen, mint ahogy szerény és hulk volt az egész élete, amelynek örökös erénye, ékessége volt a Innka(Ititlaii, folytonos és szívós iiiiinkit. Aki ismerte Iláthory István műszaki tanácsost, a _ város mérnöki hivatala magasépítésű osztályának vezetőjét, mindig H állandóan munkában találta. Szórakozásra talált sohasem gondolt, meghitt és boldog családi életén kívül, — megható példaadÚBsnl szerelték cgyiuÚH hitvesével, — egyetlen öröme volt a színház. Igen, Báthory István a miskolci í színház premierközönsegchez tartozott, mindig. Istenem, még tegnap ostu is ott ült a bulközép zenekar második sor első ülésén. (Itt tilt és gyöuyörködött u színpadban, a darabban, jóízűen nevetett a mókákon, lelkesen tapsolt, HZÖIIHIMMI olcsó végett a feleségével, uz i-anerőseivol, akik tisztelgcsóro siettek. És sokan voltak ilyenek. Ki gondolta volnu lllég ekkor, hogy mûr a halál angyalának szárnya suhog önfeledt öröme felett és hogy számára a sors könyvében az volt liiegirva: tuég befejezed a mai napot, még megkezded az Ur I92ÎI. esztendeje februáris hónapjának első napját, de ebből számodra mindössze már csak tizenöt perc jut. Valóban éjfél után egy negyedórával szép, teremtő lelke _ eltávozott látszólag erős és ellenálló testéből. Hogy történt a katasztrófát Báthory István hazament feleségével a színházból. A színház után megvacsorázott, forró teát ivott, olvasott, beRzélgotctt, aztán nyugvóra tért. Éjfél elmúlt már, az óra nagymutatója az éjszakai nyugalom sötétségében kíméletlenül és feltartózhatuttanul haladt a hármas szám felé, amely jele a negyednek és amikor ideért, az ágyában fekvő műszaki tanácsos fájdalmasan hördült fel. Feleséire kiugrott uz ágyból, lámpát gyújtott, ágyához sietett, majd mikor rúttá, hogy a verejték ellepi urának homlokát, orvosért küldött. Jött Fodor Imre, az orvos és megállapította, hogy Báthory István műszaki főtanácsos halott. Szivhzclhüdés ültő meg. Pénteken reggel a város egészen megdermedi, amikor meghallotta ti váratlan halálhírt. Ugy rontott ez a hír a műszaki főtanácsost ismerő emberek lelkének, mint amikor il papirkorongra kifeszített solycui p apirt átdöfi valam i ïTurva szerszám: megír pfi\ megtörte, sajtolta. A városházáru és minden városi középületre felröppent u gyászlobogó. I Báthory István 18G!)-ben DcbroIfcenbeii született. Középiskoláit 'Debrecenben s Lőcsén az állami főreáliskolában végezto és ott lett érettségit is. A budapesti kir. József M Kegyelemen épitctunnóruiikl oklevelet nyert. Kzuli'ui különböző niagánépitési irodákban és a földiái velósügvi miniszteriumbau működött. 1903-ban Szombathely rt. város szolgálatába lépett, mint városi építészmérnök, till 1-ben Vu.? Klrniér l'iíiMián kinevezte Miskolc váras építészévé és mint a magasépítési osztály vezetője működött és dolgozott Itt a legutolsó napig. A legutóbbi heteikben szédülésről paoa«»kodnt I, orvosai elféri ellillotlák n dohányzástól is. Szegény a.k kor nagy i-czurnncióvnl vottn tudo muriul, hogy niit ér az élet, bn már dohányozni sein «zubod. A betegség clôtehaladását. azonban nem lehe lelt megakadályozni. AK cl lm H.yt műszaki rőtuuiVcsn.s igen nagyi mhisu ember volt fn ki váló (iM'vezö művész. Miskolc sok épülete és háza hiribti konstruktiv művészi fantáziáját, erejét és alkotni tudásáf. iMiihwU'it igen sok tanulmányúttal liövitelte és beiárla Ausztriát, N-< ínetországot, Belgiumot, Púrist, Svájcot és Észukolnszorszúgot. Leg utóbb ö tervezte a Déryné-utoni kél hatalmas városi bérpalotát i« M R munkások HZÚZ kislakását. Munkásságát és fel oil hatol lep, egyén iségéur-k emlékezetét U város nruibwoi örökké. ismerőse'l, barit* sokéig fogják órianl. ;J Miskolc vúxop tárnicsa pentaíi I ülését Báthory István műszaki H (tanácsos emlékének szentelte. Ho dobay polgármester a váratlan ft lemijtó gyász hn-tAsa. ulutt kegj* léte* és elfr-eódolt szavakkal «lpa rental ta Báthory főtanácsost RA mutatott''az- elhunyt értékeire éí^ vAxQaJjiyvártt kifejtett közel .két-llf tlBSaee^n^^^ A t*nAá tâgiai~ïTlya hallgatták végig n pol garmeetet besaédét, amely után él határolta à tanács, hogy Bátbor) főtanácsost a vJLros a maga halott jáua.k ' tekinti. 1
