Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

Az építészettudomány, városépítészet képviselői ADORJÁN (ÁDLER) KÁROLY (Budapest, 1849. - Miskolc, 1905.) Tanulmányait a József műegyetemen, Budapesten végezte (1872). Közel egy évtizedig a fővárosi Andrássy úti építési vállalatnál, majd a központi (fóvárosi) mérnöki hivatalban dolgozott. 1880-ban pályázta meg Miskolcon a főmérnöki állást, s azt 1881-től töltötte be. A városrendezési terven kívül számos középület az ő elképzelései szerint épült fel. Adorján Károly volt az Erzsébet kórház 1900-ban átadott épületegyüttesének tervezője is, amelyről a korabeli sajtó azt írta, hogy azok a tervek valósultak meg, amelyek már 1884-ben megszülettek rajzasztalán. A városi főmérnök a millennium tiszteletére megjelentetett egy kiadványt, amely 1881-1896 között az általa tervezett és megvalósult középületeket mutatja be alap- és homlokzati rajzaikkal. 1893ban tervezte a miskolci közfürdő, vagyis az Erzsébet fürdő épületét. Ugyanebben az évben készült a lebontott Korona szálló helyén 1894-ben felépült „új Korona", amely közel 110 éve őrzi eredeti homlokzatát. Városi bérháznak épült a Városház tér 12. számú saroképület, amelynek 1897. évi terveit 1898-ban valósította meg. (Az épület keleti szárnyát később toldalékkal látták el, így alakult ki mai formája.) Az 1879. évi XXXVI. törvény értelmében Miskolc város területén a város és a megye tulajdonát képező új laktanyákat kellett építeni. A Rudolf gyalogsági laktanya, a Ferenc József lovassági laktanya és a tüzér laktanya (a város akkor még szántóföldként használt keleti térségében) szintén az 1884-1890 között készült Ádler-tervek alapján valósult meg. Hasonlóan jelentős volt az 1891-1892 között felépült közvágóhíd, amelynek tervei 1889-1890-ben készültek el. Ádler Károly 1896-1905 között középületet ismereteink szerint nem tervezett, magánépületeinek számáról ő maga nem készített kimutatást, ezek számát jelenleg nem ismerjük. Ádler Károly az egykori Kazinczy u. 16. számú (1912-től 18. sz.) házban lakott, amelyet 1884-ben tervezett saját családja részére. (1910-től a szintén mérnök Ungár Mór lakott ebben az épületben.) A magyar postakincstár az 1930-as években - a mai Postapalota építését előkészítendő - kisajátította ezt a telket és épületet, majd a posta építése előtt lebontották. Ádler Károly sokat tett az 1878-as árvíz által szétrombolt város újjáépítéséért. Lippay Béla főmérnökkel közösen a XIX. század utolsó éveiben — Adler Károly, Miskolcz város föinérinöke — mint a „Debreczen" czimü napilapból olvassuk — Debreczen város főmérnöki állására beadta pályázatát. Pályázati kérvénye mellé miniszteri ajánlat is van Csatolva s igy nagyon valószínű, hogy ki íogják nevezni s főmérnökünk rövid idő alatt 'elhagy bennünket. Szabadság, 1897. január 16.