Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Széchenyi utca alsó szakaszának iparos, kereskedő- és polgárházai (az ún. Centrum-tömb épületei)

A Széchenyi utca alsó szakaszának iparos, kereskedő- és polgárházai (az ún. Centrum-tömb épületei) A sorozat első, 1994-ben megjelent kötete a főutca Erzsébet tér és Déryné utca közötti szakaszán tíz jeles, várostörténeti szempontból fontos XIX-XX. századi épületet mutatott be. A második kötet 1995-ben a színház és a mai BOKIK-székház (Szentpály I. u. 1. sz.) között 19 épület kapcsán idézte meg a főutca történetét. 2001-ben a „villanyrendőr"-tői az Ady-hídig, pontosabban a „Cifra palota"-tói a Szinvapark központig terjedő utcaszakasz építéstörténetét tekintettük át. A sorozat más köteteiben a Városház tér polgárházai, illetve a Hunyadi utca egykori és jelenlegi épületei tárták fel „titkaikat". Miskolc történelmi főutcájának, a Felső- és Alsó-, valamint Derék piacnak egy szakasza őrzi még ismeretlen, vagy kevésbé ismert múltját. A Széchenyi utca alsó szakaszának északi oldalát nevezték az „Ó- és Új-Pecze közötti földek"-nek, de mielőtt a mai Centrum-tömb elnevezés rá nem ragadt, a pontos körülírása Beloiannisz-Széchenyi I.-Ady ESzűcs S. utcák által határolt lakóház-tömb volt. 19901991-től a Beloiannisz utcából ismét Szentpály utca lett, de a tömb telekszerkezete mélyebb változások nyomait viseli magán. 1817-ben - amikor az Ó-Pece nyomvonala a Régiposta-(Kis)iíjváros-Alsó-Piac utcán vezetett a Belegrád malom alatt a Szinvába - még 33 telket számolhattunk meg ebben a „városrész"-ben. A XIX. század végén - amikor az Ó-Pece medre már átadta helyét az útnak, az Új-Pece viszont a telkek között és a házak alatt folyt, majd bukkant elő a Széchenyi utcán és vezetett a Zsidó-fürdőnél a Szinvába - már csak 27 volt a telek száma. Az igazi nagy átalakulás a „Centrum Áruház" építését megelőző bontásokkal kezdődött az 1960-as évek végén, majd a Szűcs Sámuel utcai házak bontásával folytatódott az 1970-es években. Amikor az 1980-as évek elején Miskolc belvárosának rehabilitációs munkái, illetve azok tervezése, előkészítése megkezdődött, a történeti-levéltári kutatások már csak 8 telek és építményei vizsgálatára terjedtek ki. 1817 és 1981 között a telkek száma egynegyedére csökkent, a terület beépítettségénél ez az arány pedig még számottevőbb volt. A város főutcájának más tömbjeivel szemben ide nem készültek el a rehabilitációs tervek. Mindössze 1997-ben készült egy „hasznosítási terv", amelyet a Hadas-Matrica Építészeti Bt. készített, s az Ady E. u. 5. sz. épület felújítására vonatkozott. A fél évtizede készült, s meg nem valósult terv készítője Szőke László építész-tervező. Mivel a tömbben a Centrumon kívül jelenleg hét épület található, indokoltnak tűnik áttekinteni a két évszázados telek- és építéstörténetet, hiszen ez a térség volt a Zsolcai-kapu-Király (Lichteinstein, majd Ady) utca Széchenyi I. utcába torkolló szakasza, tehát az a főutcái „sarok", amelyet nemcsak a fényképészek kedveltek, hanem hangulatát képeslapok is megőrizték. A Széchenyi utca mindkét oldalán a XX. század elején jelentek meg „nyitókép"-ként az akkor impozáns, hivalkodónak tűnő nagypolgári hangulatot és életérzést sugalló kétemeletes épületek, épülettömbök. * * * Miskolc 1563-ban készült adólajstroma arról tanúskodik, hogy az Ó-Pece és Szinva összefolyása túl van a város lakott határán. A vízpartok és medrek kör-