Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Széchenyi utca alsó szakaszának iparos, kereskedő- és polgárházai (az ún. Centrum-tömb épületei)

nyéke az időkénti, máskor gyakori kiöntések és árvizek miatt inkább legelőként, vagy kaszáló rétként volt hasznosítható, mint növény- vagy gyümölcstermesztésre alkalmas területként. Egy évszázaddal később az 1666-ban készült török adó összeírás alapján - azt állapíthatjuk meg, hogy az Alvég északi oldala a mai „hídház"-ig (az akkori Ó-Pece folyásáig) beépült, de a Szinvára lenyúló telkek és házak még nincsenek. A Szinva déli oldalán viszont már vannak lakóépületek, amelyek adóznak. A XVIII. század elejétől a térség betelepülése folyamatában követhető nyomon. Az 1702ben készült telek-könyv (kötel-könyv) szerint az Alvég északi oldala a Szentpály utcáig folyamatosan lakott, azon túl viszont még nincsenek házak. Az utca déli oldalán a Forgó-hídtól a „hídház"-ig szórványosan vannak épületek, de még nem alakult ki az egymás melletti, lakott telkek rendszere. A város első térképe, amely 1759-ben készült (P. Haasel Hugó munkája) azt mutatja, hogy a Szinva déli oldalán létezik egy folyamatos teleksor, amely csaknem a mai Ady-híd környékéig tart. A Pece-Szinva összefolyásánál kialakult egy „lakatlan" háromszög, amelynek birtokbavétele feltételez egyfajta tudatos mederrendezést. Az 1773ban készült városi térképünk szerint az Ó-Pece nyomvonala még változatlan, de a mai Centrum-tömb területén már vannak lakóházak. Az Alvég déli oldalán létezik az a malomra-járó, amely a mai Munkácsy utca elődjének tekinthető. A malom működése megkívánta a mederrendezést, a Szinva főágra és malomcsatornára történő „szétválasztását", az ún. Belegrád sziget kialakulását. A Pece a malom alatt folyt a Szinva fő medrébe, amelynek támfalakkal történő megerősítéséről gyakorta szólnak a városi jegyzőkönyvek. A térkép szerint megkezdődött az Alvég Munkácsy utcán túli (attól keletre eső) szakaszának beépítése. Az 1781-ben Reindl Ferenc által készített térképen már feltűnik a mai Ady E.-Király u. nyomvonala. 1794-ben - a Kazinczy u. megnyitásához és a Pece szabályozásához kapcsolódva - újból Reindl Ferenc készít térképet a városnak erről a térségéről. Egy ekkor készült teleköszszeírássál kiegészítve a térképi adatokat úgy véljük, hogy a Pece új medre már kialakult, a régi és új Pece meder közötti területen fellelhető egy leendő utca nyomvonala, valamint felépül nyolc ház. A Pece patak új nyomvonala először 1817-ben, a Domby István földmérő által készített térképen tűnik fel. A térkép mellékletét képezi a földkönyv (Liber Fundualis), amely Miskolc valamennyi lakott telkét számozással látta el. Tömbünkben hét telkes házat tüntet fel, s ezek nagy valószínűség szerint a Széchenyi 109-121. számokkal jelölt házsor telkeit, elődépítményeit jelentik. Az Ó-Pece medre eltűnik, utcává változik, amelynek keleti és nyugati oldalán kialakul az egymásmelletti telkek rendszere és épületek sora. Az utca ekkortól több mint egy évszázadon keresztül (1922-ig) Kisújváros utca néven ismert. Ez is jelzi, hogy Miskolc XVIII. században kifejlődő újvárosának ez volt a határa, majd a város Zsolcai-kapu és a Szentpéteri-kapu irányába történő terjeszkedésével ez lesz a választó, egyben összekötő vonal az új és a még újabb városrész között. Az utcanév több változata is ismert Miskolc város XVIII. századi jegyzőkönyveiből. így használták a Felső-Újváros, Újváros a Pece mentében, Újváros a Pece mellett, Újváros észak felől, Újváros Közép utca és Újváros Napkeletről elnevezéseket. A Pece, mint a város keleti irányú terjeszkedését meghatározó „vízmeder" gyakorta fordul elő, szabályozatlansága miatt többször okozott károkat és árvizeket, mint a Szinva. Nem véletlen, hogy a XIX. század végének városrendezési elképzelései több figyelmet szenteltek a Pecének, mint a Szinvának. A mederrendezés kapcsán 1907-ben olvashatunk a város belterületén lévő két nagy ágról, amely nyugatról keletre haladva hat ág, vagy ér meglétét és egymásbafolyását jelenti, így a Bedegvölgyi ág (8 480 m), a Nagy ág (4 600 m), a Közép ág (2 100 m), a Bábonyi bérci ág