Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)
Ajánlás
kát bemutató negyedik kötete az év végén lát napvilágot. A monográfia mellett színes és érdekes adatokban gazdag; azt kiegészítő sorozatnak tekintjük ezt a vállalkozást is. A Miskolc írásban és képekben című sorozatnak immár kilencedik kötetét veheti kézbe az olvasó. A kiadvány archív és új fényképekben, illusztrációkban, levéltári anyagok, irtok másolataiban éppúgy gazdag, mint a korábbi években megjelent darabjai. Ami a négy nagy egységben bemutatott, rendszerezett anyagot illet, az a városi társadalom alakulásáról, egykori jeles és kiemelkedő tevékenységet végzett embertársainkról, s mindennek keretet adva a város építészetéről szól. Egy olyan különleges adottságok között évszázadokon át létező, poraiból is újjáépülő és fejlődő városnak, mint Miskolc mindig központi kérdése volt, hogy a kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, északdéli irányban csak keskeny sávban lakható és termelő (ipari) tevékenységre felhasználható környezetben, ilyen földrajzi adottságok közepette, miként formálhatja, jelenítheti meg építészeti arculatát. Emberöltőnként készített átfogó, általános rendezési tervek, s a XIX. század közepétől több száz leírás és több ezer újságcikkfoglalkozott e kérdéssel, bizonyítva, hogy a városkép formálása mindig politikai kérdés volt, s a várospolitika mindig is kiemelten viszonyult a városépítészethez, mint szakmai kérdéshez. A kötet több mint másfél évszázadot áttekintő és elemző anyaga azt bizonyítja, hogy soha nem a szakmai tervekkel és elképzelésekkel, hanem Miskolc különleges földrajzi helyzetéből következően a megvalósítás nehézségeivel volt probléma, ezeket hol sikerült „korszakosán" megoldani, hol - s egy-egy emberöltő után ez a konklúziónem sikerült egy más korszak igényeinek is megfelelően megvalósítani. A városépítészet, a mások előtt megjelenő városkép így nemcsak „ kifelé" árulkodik, hanem „belső" üzenete is van, nevezetesen elárulja, hogy harmóniában van-e az emberi élet, az emberi tevékenység azzal a szűkebb és tágabb lakókörnyezettel, amely számára egyéni élete kereteit, tágabb értelemben azt a „hazát" jelenti, amelyet lokálpatriótaként városának nevez, s mint városlakót ez a miliő lokálpatriótává nevel. Miskolc város közgyűlése elfogadja a harmadik évezred (első) általános városrendezési tervét, amelyet számos - a városlakókkal egyetértésben, velük megvitatva - részletes rendezési terv követ. Ezek alapján szeretnénk lakott környezetünket alakítani, mindenki számára nemcsak felépítményében, hanem az infrastruktúra tekintetében is jobbá, a korszerű elvárásoknak megfelelővé tenni. Ennek az előttünk álló munkának a történeti előzményeit, gondoktól, problémáktól soha nem mentes korszakait mutatja be hitelesen ez a kötet, amelyet szívesen ajánlok mindenkinek olvasásra, tanulmányozásra, valamennyiünk közös okulására. Miskolc, 2002. május Kobold Tamás Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere