Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei A mai Rákóczi, Kossuth, vagy Széchenyi utca kialakításához viszonyítva nagyon fiatal „képződmény", alig több, mint két évszázados múltú a Kazinczy utca. 1794-ben történt megnyitása a város akkori közlekedés, későbbi településtörténetében fontos tényező volt, hiszen az észak-déli áthaladást lerövidítette, leegyszerűsítette, ugyanakkor a nyomvonal átmetszette a korábbi telektömböt, s így lehetőséget adott az új utca keleti és nyugati oldalának beépítésére. A diósgyőri koronauradalom amikor engedélyezte és finanszírozta az utcanyitást, megnyitotta a lehetőséget a város keleti irányú terjeszkedésének. A Széchenyi utcát átszelő Kazinczy Ferenc és Szemere Bertalan utcák több, mint másfél évszázada kialakították a város közlekedési csomópontját. (Az észak-déli átmenő közlekedés az 1970-es évek közepétől „kitolódott" a Korvin O.-Beloiannisz [ma Corvin-Szetpály I.] utcákra, majd egy évtizeddel később a Szilágyi D-Király u.-Ady E. u. utcák nyomvonalára.) A XVIII. századi utcanyitás indoklásában olvassuk, hogy „...a tekintetes diósgyőri uraságra néz leginkább az útfelnyitásábúl a haszon és a díszesség." Ez világosan utal arra, hogy a tervezéskor nemcsak az új út hasznát nézték, hanem azt az értéknövekedést is amit a beépíthetőség jelentett. A részletes városrendezési tervnek is nevezhető feladatot egy bizottság oldotta meg, amelynek vezetője Reindl Ferenc mérnök volt. A város által delegált szakemberek nevét is megőrizték a korabeli feljegyzések. így az új telekszerkezet kialakításában, majd a beépítés megtervezésében részt vett Kiír (Klier) Vencel, a Miskolcon és Diósgyőrben egyaránt közismert építőmester, Hoffer János ácsmester, Rosenplatt József asztalosmester, Knédli András lakatosmester és Vasztel Jakab üvegesmester. A dokumentumok szerint 14 telek, s az azokon álló építmények „kisajátítására" került sor. Az ún. taxás telkek 25-75 négyszögöl, az ún. kvantumus telkek 125-275 négyszögöl nagyság között váltakoztak. A Kazinczy utca megnyitásának fontos feltétele volt a Pece árkán átívelő, a közforgalomnak is megfelelő híd létesítése. A híd tervei már 1792-ben elkészültek, s az új utca megnyitásával egyidőben, 1794-ben vették használatba. A híd vörös színű védőfestéket kapott, innen került át a várostörténetben gyakran előforduló „Veres híd"-ra. A hídról az utca is nevet kapott, s a Vereshíd utca 1794-1859 között volt „hivatalosan" használatban. A híd tervéhez mellékelt szakmai indoklás rávilágít arra a ma már elképzelhetetlen veszélyre, amelyet a rakoncátlan Pece jelentett az egykori városlakók és értékeik számára. Eszerint „a Petze nevű hegyi patak egyik ága fél, a másik ága egy mérföldnyire (1 mérföld = 8,35 km) fakad, s három völgyön keresztülfolyva Miskoltz városában még egy harmadik ággal egyesülve, kanyarogva két külön mederben, a legfontosabb országúton meg a Boldogaszszony utcáján (ma Déryné u.) keresztül folyva végre egy mederben egyesül, de a város területén minden országutat széltében vagy hosszában kettévág. Az esőzések pedig úgy megduzzasztják, hogy nemcsak a földeket de a jószágot és házakat is nem ritkán magával ragadja, a rajta való átkelés pedig nyáron is gyakran nehézségeket okoz, télen fagyban a jégkéreg bizonytalan teherbírása miatt állandó veszedelmet jelent. A közlekedés és a kereskedelem biztonsága csak egy alkalmas híddal oldható meg." A Veres-híd és utcája kapcsolatot hozott létre egy másik híddal (a Színvára épített Forgó híddal) és annak utcájával, amely ekkor még