Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

Mindszent utca nevet viselt, de a városon átutazó szá­mára zsákutcát jelentett. Az új Pece-híd és a Szinva­híd biztosította a városon áthaladó forgalmat. 1859-ben még nem vetődött fel a villamos közle­kedés városi megjelenése, amikor a színházban Ka­zinczy Ferenc születésének centenáriumára gyűltek össze a miskolciak. A kifeszített három nagy lobogó egyikén felirat hirdette: „Kazinczy évszázados emlék­ünnepe". A költő mellszobrát elhelyezték a színpadon, s Molnár György színidirektor elszavalta azt a verset, amelyet Lévay József erre az alkalomra írt. Lévay mel­lett Tompa Mihály is részt vett az ünnepségen, ame­lyet díszlakoma és bankett követett. A centenárium emlékére - közgyűlési határozattal - nevezték el a Ve­reshíd utcát Kazinczy Ferenc utcának. A Kazinczy u. nyugati oldalának „nyitó építmé­nye" az 1878-ban eklektikus stílusban emelt kétemele­tes szálloda-épület volt. A másik sarkon 1888-1890 között épült fel a hasonlóan eklektikus stüusú, monu­mentális egyemeletes saroképületet. A páratlan oldal épületei a XX. század elejének hangulatát idézik, míg a zsinagóga (és a Déryné utcára átnyúló telek építmé­nyei) a XIX. század közepének építészeti emékei. A szemközti oldalon a 10. számú épület a XIX. század vé­gén, a 12. számú, ún. „Munk-palota" pedig 1906-ban épült. Az utca első, a főutcától a Pece vonaláig terjedő szakasza tehát a XIX. század végének, XX. század ele­jének városépítészeti ízlésvilágát és szakmai felfogását jelzi. Az utca középső szakasza (telkek és épületek) a Posta-palota építésekor (1936-1937'-ben), részben pe­dig a Hősök tere tudatos kialakítása során (1920-1950 közötti évtizedekben) fokozatosan tűntek el. A Kazin­czy utca felső, az egykori Széna térig (ma Petőfi tér) terjedő szakaszának épületei közül néhányra már csak levéltári dokumentumok emlékeztetnek, míg mások változatlan formában, vagy átalakításokkal napjainkig megőrződtek. Ha „évszázados" jellemzőket, az utcára vonatkozó különlegességeket keresnénk, akkor a XVIII. századra az utcanyitás és a Pece környezetét alakító szerepe a kiemelendő. A XIX. századot az utca beépí­tettségének kialakulása, az új utcanévadás, s a villa­mos megjelenése jellemzi. A várost észak-déli irány­ban átszelő villamos a Szeles utcáról kanyarodott a Kazinczy utcára, majd a Szemere utcán haladt a mai vasúti felüljáró környékén kialakított végállomáshoz. (Ez már Hejőcsaba közigazgatási területe volt, ahon­nan a község lakói bejárhattak Miskolcra, s onnan ha­za. A megálló egyben a tapolcai országút „kezdete" is volt, ahonnan - a buszközlekedés megjelenéséig - első­sorban gyalogosan lehetett eljutni a fürdőhelyre. A villamosközlekedés a fő- és szárnyvonalon [kezdetben csak a Népkertig, nyugati irányban pedig a Szent An­na, vagy Veres templomigj 1897. július 11-én indult meg. A szárnyvonal 1909-ben épült ki Hejőcsabáig, s alig több mint fél évszázadon át közlekedett ezen a vo­nalon.) A Kazinczy utca 20. századi történelmét - a század közepétől - az épületek többségének államosítá­sa, állagromlása, néhány épület lebontása jellemzi. A 4­6. számú telkeken a régi épületek helyén a század utolsó évtizedében különleges építészeti „alkotás" jelent meg. Megszűnt a villamos is, helyét a több irányba közlekedő buszjáratok váltották fel. (Csaknem az 1940-1950-es évekig élt a koncepció, miszerint a Szentpéteri kapui in­tézményekbe, üzemekbe, s főleg a köztemetőbe, ez utóbbi bejáratáig vezető villamos vonalon, ill. villamossal lehet tömegeket eljuttatni, illetve közlekedtetni.) A XX. szá­zad jellemzője még az utca „teresedése", hiszen annak középső részén a Hősök terét, az utca végződésénél pe­dig a Petőfi teret alakították ki. A terek arculatának végleges kialakítása egyik esetben sem fejeződött be, s így válik jellemzőjévé a XXI. század elejének.) A XX. század lényeges változása volt 1976-1977-ben a Pece patak betongyűrűbe zárása, s ezáltal a tér területének megnagyobbítása, az utcától keletre pedig a lefedett me­der fölött új utca kialakítása, amely elsősorban a városi tömegközlekedés jobbítását szolgálta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom