Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon

puk, ill. a városba vezető országutak mentén van lehetőség a további építkezésekre. így a Zsolcaikapuban, a Sajó hídig terjedő területen az országút mindkét oldalán 20 holdas terület megvásárlása indokolt, s fákkal történő beültetése éppenúgy, mint az a Népkert esetében történt. Hasonló terület megvásárlása és fásítása indokolt a Csabai-kapuban, a kórház és a Népkert közötti részen. Ez ugyanis építési területté fog válni véli bölcs előrelátással a szerző -, hiszen a Népkerttel szemközti most meg jobbára üres domboldalt, a Tűzkövest nyári villákkal fogják üdülőhellyé, lakott területté alakítani. A Diósgyőr felé vezető út két oldalán hasonlóan 20 holdnyi terület megvásárlása indokolt. A Vasgyár is a város felé fog terjeszkedni, Diósgyőr pedig ha Miskolchoz „csatlakozik" erre a befásított területre fontos feladatok várnak. A Szentpéteri-kapuban, a Vámházon túl (ma Petőfi-szobor, ill. tér) hasonló terület fásítandó be. „Igaz, hogy a város ezen részén nem igen fog terjeszkedni"- írja a szerző, de ha úgy lenne, mindenképpen hasznára válna a városnak. (Az erre való terjeszkedést a tervezett temető, a lóverseny-tér, a városi kertészet és téglagyár miatt zárta ki.) A tervnek megfelelően valóban hosszabb időt vett igénybe a Búza téri vásárcsarnok felépítése. Az 1906-os elképzelés után 1922-ben fogalmazódott meg az első, igazán nagyvonalú terv. Építésére és átadására 1926-ban került sor. Hasonló építési koncepció volt a Pece lefedése mind a Palóczy utcai szakaszon, mind pedig a Széchenyi utca alsó szakaszán a Telegdy utcai zsidó fürdő környékén. (Ez az elképzelése pontosan megfelel annak, amelyet két évtizeddel ezelőtt Adler és Lippay megfogalmaztak városrendezési tervükben.) Az iskolavárossá fejleszteni szándékolt Miskolcnak három új iskolára elengedhetetlenül szüksége van. Gencsi Samu egy új reáliskola, egy fa-fém és rajziskola, valamint egy „felsőbb" állami leányiskola terveit írja le. Ipari üzemek közül jéggyárat javasol, a szociális gondoskodás területén népkonyha állandó működtetését és melegedő helyek felállítását, lakásbejelentő hivatal létesítését, valamint - elődeihez hasonlóan - a Gordon városrész haladéktalan rendezését látja célszerűnek. (A Gömöri és a központi, valamint a rendező pályaudvar három helyre való tervezését katasztrófának tartja. Az előző kettő összeköttetéséhez kellett kialakítani az Újvilág utca végén az „Ararát-hegyet", vagyis a vasúti felüljárót.) A város szellemi életének alakításával, irányításával kapcsolatban a „polgári szalonok" létrehozását, az Avas és Tapolca fogadóképességével országos hírességek meghívását, és - egyebek mellett Nagybányához hasonlóan - művésztelep létrehozását szorgalmazza. A tervben mint közeli idegenforgalmi célpont megjelenik Tapolca, s egy „Emlékirat a görömböly-tapolczai villamos h. é. vasút kiépítése tárgyában." Míg a tapolcai villamos a kórház, a hejőcsabai és görömbölyi árutermelők, a tapolcai mészkőbányászok és favágók, nem utolsósorban az évi 20 000 fő fürdőző és 10 000 fő itt majálisozó miskolci iskolás érdekeit és igényeit szolgálná, addig Lillafüred mint távolabb megvalósítandó cél, s elsősorban idegeneknek szóló üdülőhely jelenik meg (tehát Lillafüred kiépítésének koncepciója ennek a munkának „nem erőssége"). X- * * Miskolc önállóvá válása, nagy lendületet adott a városépítésnek. 1910-ben elkezdődtek azok a vízvezetéki és csatornázási munkálatok, amelyek hiányában az első városrendezési terv