Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

Sebestyén Mihály igazgatóval - belügyminiszteri jóváhagyással - 1935 novemberében kötött szerződést Halmay Béla polgármester. A szerződéskötést a városi közgyűlés jóváhagyó határozata előzte meg. A 27 pontból álló dokumentum minden lényegesnek vélt tényre kiterjed, valamennyi - általam ismert - színházbérleti szerződés közül ez a legterjedelmesebb. (Alábbiakban néhány fontos elemet ismertetek, másutt csak tartalmi hivatkozások, összefoglalók jelennek meg.) A használat tárgya a város tulajdonát képező színház, amely pontosan tükrözi az arányokat a kaszinóval, és felsorolja a színház által birtokolt tereket. A szerződés ideje 2 év és 10 hónap, de itt is megfogalmazódik, hogy az épületet a város - két évad közötti szünetben - szabadon használhatja. A használat korlátait (V. fejezet) 10 pontban kötötte ki, ill. fogalmazta meg a város. Itt jelenik meg, hogy köteles az igazgató havonta egy ifjúsági előadást tartani. A műsorra kerülő darabokra a középiskolák igazgatói tesznek javaslatot. Havonta egy-egy alkalommal a katonaság és a munkásság részére kedvezményes előadást kell tartani, a darabokról a város színügyi bizottsága határoz. Az igazgató évente 6 alkalommal köteles a színházat jótékonysági rendezvényekre biztosítani. A színház átengedéséről a polgármester rendelkezik. Karácsony hetében ingyenes előadást kell tartani a rokkantak, a hadiözvegyek, az árvák, a szegényápolda tagja és a szegény sorsú gyerekek számára. Külön rendelkezés foglalkozik azzal, hogy „az I. emeleti bal proscenium páholy kizárólag a polgármester rendelkezésére áll minden külön ellenérték nélkül, e felett a színigazgató egyáltalán nem rendelkezhetik. A földszint jobb proscenium páholy pedig a színügyi bizottság részére fenntartandó." A színházgondnoknak, a színházi orvosnak, a rendőrség és a tűzoltóság képviselőinek is ingyen helyet kell biztosítania a direktornak. A műsorstruktúrában számos új elem jelenik meg. így az igazgatónak a műsorterveket havonta láttamoztatni kell a színügyi bizottsággal. Ettől függetlenül a város polgármestere indoklás nélkül minden darabot betilhat. A színigazgató csak magyar nyelvű előadásokat tarthat, idegen nyelvű előadáshoz külön engedély szükséges (a szerződés megjegyzi, hogy az operaelőadások nyelve nem esik korlátozás alá!). A színházi alkalmazottaknál megjelenik a fix fizetés, s a színügyi bizottság kinevezhet örökös tagokat. Az örökös tagokat a színháznak mindaddig alkalmazni kell, ameddig ők képesek, vagy szeretnének dolgozni. Az igazgatót szerződése köti ahhoz, hogy a társulat szerződtetett tagjainak névsorát a színügyi bizottságnak, a színház vezető embereinek listáját viszont a városbíróságnak kell bemutatni. Végül - s valószínű nem az intézmény önállóságát és függetlenségét erősítve -„a színigazgató köteles tűrni, hogy az ellenőrzés teendőivel megbízott városi szervek és alkalmazottak a színházi épületben minden időben szabadon mozogjanak." Ez az első olyan szerződés, ahol rögzítik a „város szolgáltatásá"-t, amely a tüzelőanyag ingyenes ellátásra, a vigalmi adó mentességre és a város által nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozik. (Az arányokat jól érzékelteti, hogy a város által nyújtott „készpénz-segély"összege 10 000 pengő, de ha a színigazgató a szerződést megszegi, vagy annak pontjait tudatosan megszegi, a ráróható kötbér maximális határa 200 000 pengő.) Sebestyén Mihály színi direktorsága idején a szerződés be nem tartásából konfliktusok nem származtak. * * *