Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

léthez, ahhoz az intézményhez, amelynek fenn­tartója és működtetője megváltozott. A Kaszinó emléke a színház épületében túl­élte a Kaszinót. 1973-ban, amikor a miskolci színház alapításának 150. évfordulóján az emeleti traktusokban részese voltam az emlékkiállítás készítésének, a még élő, koros színházi alkalma­zottak visszaemlékeztek arra, hogy az 1940-es években hogyan működött az adott helyiségek­ben a könyvtárszoba, a biliárd és a kártya-terem, vagy a társalgó. A Kaszinó tagjainak kiszolgálá­sára, külön konyha és büfé szolgált, az „intéz­mény" ki- és bejárata viszont a Déryné (vagyis akkor még a Deák F.) utcára nézett. A Kaszinó 1910-ben elfogadott alapszabály­zata 1945-ig - a beszüntetésig - volt érvényes. A sajtóhírekkel való összehasonlítást, a megjelent tájékoztatók értelmezését segíti, ha néhány pon­tot felidézünk ebből a dokumentumból. A 24. pont szerint a Kaszinó tisztviselő személyzete az alábbiakból áll: elnök, alelnök, igazgató, pénz­tárnok, titkár, ügyész és könyvtáros. (Mindenki­nek egy évre szól a megbízatása.) Az elnöki, vagy alelnöki állás mindig külső (vidéki) tagok közül kerül ki. A kaszinót a hatóságok előtt és magánfelekkel szemben ezért mindig az igazgató képviseli. A 34. pont szerint a Kaszinónak báró Vay Béla volt elnök emlékserleget ajándékozott, amellyel minden évi közgyűlést követő estélyben ünnepélyes pohárköszöntőt kell tartani. A felkö­szöntő „tárgya" lehet személy, vagy eszme, de a köszöntő tényét a választmánynak jóvá kell hagyni. (Tehát pohárköszöntőt „hangulatból", rögtönözve nem lehetett mondani.) A 37. pont a hivatalos pecsétről szól, amely szerint „az intézet pecsétje Miskolcz város czimeréből áll e körirat­tal «A Miskolczi Nemzeti Casinó 1833» amely évszám a Kaszinó megalakulását jelöli." Az igazgatói tisztet 1900-tól haláláig (1939) Bulyovszky Gusztáv főügyész töltötte be. A Bi­har megyei születésű, majd iskolai tanulmányait Nagyváradon végző fiatalember Budapesten fe­jezte be jogi tanulmányait. (Az 1850-ben született Bulyovszky nagyatyja Petőfi Sándorral és Vasvá­ri Pállal halt hősi halált a szabadságharcban.) Az ügyvédi és bírói oklevele megszerzése után Mis­kolcra nevezték ki bírónak, majd a ranglétrát vé­gigjárva királyi főügyész lett. Három és fél évti­zeden keresztül volt tagja a város képviselő tes­tületének, majd a törvényhatósági és közigazga­tási bizottságnak. Nemcsak a Kaszinóban töltött be meghatározó szerepet, hanem elnöke volt - a Kaszinóval összefüggésben - a város színügyi bizottságának is. A miskolci római katolikus egy­ház főgondnoka, majd világi elnöke lett, síremlé­ke is a mindszenti temetőben található. A város pénzügyi életébe bekapcsolódva a Borsod-Mis­kolci Hitelbank igazgatósági tagjaként dolgozott. Az 1920-as évek közepén-végén „megrögzött" legitimistaként politizált, s a miskolci legitimista párt elnöke is volt. A Nemzeti Kaszinó történeté­vel kapcsolatos feljegyzései, visszaemlékezései forrásértékű dokumentumok. A Miskolcz című napilap 1911. április 25-én adta hírül a Nemzeti Kaszinó az évi közgyűlését. Bulyovszky Gusztáv ekkor igazgatóként szer­vezte a rendezvényt, amelynek középpontjában ­az emlékserleget adományozó Vay Béla (1832­1910) arcképének leleplezése volt. (A Vay család fontos szerepet vállalt a Kaszinó életében, Vay Béla 1872-1910 között elnöke volt, de elnöke volt testvére Lajos és édesapjuk Vay Miklós is, mint ahogy Vay Béla halála után, annak fia, Elemér lett

Next

/
Oldalképek
Tartalom