Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

A Nemzeti Kaszinó báloknak, rendezvényeknek is helyet adott, 1876. Amikor sor került az 1857-ben épített, s 1902ben felújított színház városi kézbe vételére, mind a megyei alispáni hivatal, mind a város polgármesteri hivatala mint alapdokumentumot kerestette a Miskolci Nemzeti Kaszinó szerzó'dését, amelyet a színházépítő részvénytárassággal kötött, s amely 1857-től „lakhatósági jog"-ot biztosított a Kaszinó számára a színház épületében. Az ugyanis elfogadott történeti tény volt, hogy a „tiszteletreméltó alapítók", élükön Szemere Bertalannal, s követve Széchenyi István gondolkodását, azzal a céllal hozták létre a Nemzeti Kaszinó szervezésében a részvényes társaságot, hogy az új színház felépülése után abban a Kaszinó úgy kaphasson helyet, hogy alapszabályzatában megfogalmazott feladatát teljesíthesse. A kaszinó működésére vonatkozó dokumentumokról kiderült, hogy azok elvesztek, a Bachkorszakban készült szabályzatokban pedig nem volt benne a leendő új épületben a kaszinó ingyenes működésének joga. 1902-1940 között az ügy a színház épületén belüli „bérleti díj" fizetési gonddá egyszerűsödött, s a terjedelmes mennyiségűvé növekedett aktakötegből kirajzolódott a kaszinó múltja, amelyet kiegészítve a korabeli sajtó anyagával most alkalmasnak ítélünk arra, hogy betekinthessünk Miskolc legkorábbi egyesületének életébe. (A történelem iróniája, hogy mi-