Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

ÀÀA+vï Telepy György színpadtervező, technikus, festő számlája, 1857. a színpad fölötti fedélzet még nincs belőlről bedeszkázva. S ez utóbbi ok, hogy így marad, majd a télen oka lesz annak a csikorgó hidegnek és léghuzamnak is, mit a közönség és a színészek keservesen fognak érezni. Az estvéli előadás alatt azonban úgy vettem észre, hogy a mennyivel szűkebbé lett a tér, vagy űr a nézőteremben a közönség tömege által, annyival inkább nyert a beszéd, érthetőségben. ...E bajok különben is olyanok, miken vagy segíteni lehet, vagy legyőzni őket. Köszönjük meg az Istennek, hogy nemzetiségünk egy házzal gazdagodott. A fődolog végre is az, hogy van, ha hibás, vagy hiányos is. Ez a van mindenesetre jobb, mint hogyha se ház, se hiba nem volna. Ezért kívánjuk, hogy adjon Isten ilyen színházat minél előbb, kiknek nincs: Debreczennek, Váradnak, Szegednek és Egernek." A színház épületének megnyitásával az építő részvénytársaság teljesítette legfontosabb célkitűzését. A feldolgozásokban, tanulmányokban, vagy éppen a várostörténeti összegzésekben ekkortól inkább a szerződtetett színtársulatok, az előadások kapnak helyet és hangsúlyt, holott a bizottság továbbra is létezett és dolgozott, mint a színház telekkönyvileg is bejegyzett tulajdonosa. Feladata a színház üzemeltetése, a részvények kamatainak visszafizetése, az épületben működő boltok és üzletek eredményes bérbeadása, jövedelmezőségének biztosítása, legfőképpen pedig a színidirektorokkal való éves szerződéskötés, ezáltal a városlakók kultúrált szórakozásának biztosítása volt. A részvénytársaság választmányának igazgatósága, ill. az igazgatóság tagjai a városi szellemi elitből kerültek ki, olyanok voltak, akik a megyei közgyűlés, vagy a városi képviselőtestület tagjai, vagy valamelyik megyei, ill. városi bizottság tagjai voltak. így érthető, ha a részvényesek fogytával sürgetőbbé vált a színház vá-