Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Elnök: Dr. Magasházy Béla, vármegyei főlevéltárnok Alelnök: Cseh Gusztáv, polg. isk. igazgató Titkár: Dr. Csik József, ny. máv. titkár Pénztáros: Országh Béla, ny. máv. felügyelő Ellenőr: Fertály Lajos, máv. ellenőr Ügyész: Dr. Frakfurter Sándor ügyvéd Választmány: Vitéz Akay László őrnagy, Balogh Zoltán ny. kormányb. főispán, Csonté Dezső, városi tanácsos, Dr. Hodobay Sándor polgármester, Honig Vilmos ezredes, Kiss Kálmán alezredes, Kérészy Barna ár. ügyvéd, Kun Dezső ny. máv. felügyelő, Lipcsey András ny. alezredes, Sáfrány Géza tábornok, Tódor Árpád dr. rendőrtanácsos, Vidats János ny. máv. főfelügyelő Rendes tagok: Barabits Fülöp városi főkertész, Bogdán Illés építész, Bottlik István báró, ny. államtitkár, Faragó Elemér ny. máv felügyelő, Fejes Kálmán ny. ezredes, Galambos László magántisztviselő, Hegedűs Győző máv. főfelügyelő, Hermann József városi adótiszt, Hubay Barnabás ny. áll. főtanácsos, Justh Endre ezredes, Kaffka Jenővárm. árv.elnök, Kálnássy Géza állampénztári tiszt, Kardos Géza városi adótiszt, Kovács József dr. ügyvéd, Lám Dezső államrendőrségi főtanácsos, Lánnert György magyar jegybank tisztv. Mikuleczky István sodronygyári igazgató, Molnár Gyula máv. ellenőr, Néppel Alajos főreálisk. igazgató, Papp Kálmán főhadnagy, Pazar István városi vízvezetéki igazgató, Pataky Sándor dr. máv felügyelő, Péter Pál főgimn. tanár, Poppek Ferencz százados, Rácz András gazdálkodó, Róbert Emil volt nemzetgyűlési képviselő, Silbiger Bertalan dr. városi főügyész, Szabovics Ernő őrnagy, Szathmáry István gazdálkodó, Tóth István postafőnök, Tóth József gazdálkodó, Vadnay József dr. ügyvéd, Villányi Andor főgimn. igazgató A „Miskolczi Vadásztársulat" tisztikara, 1923. József, s a kórház melletti Farkas Jenő dr. utca. A Csabai-kapuval párhuzamosan „megszerkesztik" a Pataky Sándor teret, az Eötvös József utcát, s az ezekkel párhuzamos Szilágyi Dezső utcát, amely a Népkertbe torkollik. A Népkert és Kórház közötti új házparcellákat a legjobb városi mérnökök tervei alapján, módos miskolciak kezdik „belakni". Ezt a részt „agrártelep"-nek is nevezték a 20. század első harmadában, amelynek oka „csupán" annyi, hogy a parcellázást és a telekértékesítést az egri Agrárbank végezte, ill. végeztette. A kórháztól délre, Hejőcsaba irányába, a Bottyán J. utcától kezdve három, a Csabai kapura merőleges utcát alakítottak ki (Balogh Ádám, Sibrik Miklós és Eszterházy Antal utcák). Kezdetben Otthontelepnek nevezik ezt a térséget, majd amikor kialakulnak a Csabai kapuval párhuzamos utcák (Vezér u., Semmelweis u. és Szilágyi Dezső u.), a telep utalva Mikszáth Kálmán (az író fia) 19261932 közötti főispánságára, Mikszáth-telep lesz. Innen már csak a Nádpataky-telek választotta el a várost Hejőcsaba határától. A Népkert északi oldalát a temetők, míg keleti vonalát az „L"-alakú Petőfi utca adja. A Petőfi utcának a 20. század első-második évtizedében is „tömb-határ" szerepe volt, hiszen a temetőket a Gordontól elválasztja és a temetőket a Zrínyi és Bocskay utcák lakásaitól is elválasztja, egyben Népkert végét jelenti, tehát itt is választóvonal. Ebben a kívülről egyértelműen lehatárolt tömbben Miskolcz város jövője c. munkájában Gencsi Samu tett kísérletet arra, hogy a város képviselőtestületével elfogadtassa a csinosabbá, kényelmesebbé tétel szükségességét. Ez egyértelműen sejtette, hogy a Népkert építészeti tereppé fog alakulni, így vetődött föl egy korcsolyapálya és ezt kiegészítő csarnok, ezt követően egy közcsarnok és egy közművelődési csarnok megépítése. Ezek a „csarnokok" tartós épületek lettek volna, amelyek több évtizeden át alkalmazkodhattak volna a város igényeihez. A megvalósulást tekintve itt csak megemlítjük, hogy az 1901-ben épített Vigadó környéke