Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

adott lehetőséget sport (elsősorban tenisz) pályák kialakítására. Az 1910-1920 közötti évtizedben már 10 teniszpálya üzemelt, s a Miskolci Sport Egyesület a pályák mellett megépíttette klubházát is. Igazán nagy változást az sejtetett, hogy 1922-ben felvetődött, miszerint a Csabai-kapu vonalában a Népkert bejárati frontján adjon el a város egy széles sávot magán lakásépítés céljaira. Az így kapott összeget Tapolca fejlesztésére kívánták fordítani. Ez az „eladás" nem valósult meg, így a telekszámozások és tulajdonos-váltások is nyomon követhetők mind a Csabai-kapu páratlan, mind pedig a Csabai-kapuból kiágazó Vörösmarty M. u. páros oldalán. A temetők előterében 10 lakóház állt, közöttük volt városi és egyházi tulajdon, de külön számot kapott a római katolikus temető előterében lévő kertészet és természetesen a népkerti Vigadó is. A telkek között térképen is feltüntetett, hivatalos út vezetett a temetői kápolnákhoz. A Népkert továbbépítése felvetette annak keleti végében egy sporttelep kialakítását. 1925ben Hajós Alfréd el is készítette - a pápai sporttelep mintájára - a népkerti stadion, futó- és labdarúgó pálya terveit. 1926 elején - a gyakori híradások egyikeként - terjedelmes írás számolt be arról, hogy „világvárosi intézményt nyer Miskolc a modernül kiépülő népkerti sportcsarnokban." Hajós volt az a „szakember, aki az 1924. évi szellemi olimpiászon stadion-tervezetével a világ összes építészei közül az első helyet nyerte el", de neve Miskolcon korábbtól ismerős volt, hiszen ő tervezte a Weidlich-palotát is. A város meg volt elégedve a tervekkel, hiszen volt ugyan egy régi, rozzant kerítésű, „falusi színezetű" pálya, amely így nyomtalanul eltűnik, s helyet ad a „világvárosi" újnak. „A pálya területe a Népkert felé erősen megnagyobbodik és annak határa majdnem eléri az Erzsébet királynő szobrát - olvasható a ténymegállapítható szakvéleményben. Észak felé - a temető irányába - szintén nagyobb teret kap a sporttelep, amennyiben az itt lévő úgynevezett faiskolából széles sávot csatolnak a pályához." A pálya leírásában olvashatjuk, hogy „a futballpálya, amely minimális volta miatt ma a vidéken a legkisebbek közé tartozik, természetesen modern méreteket kap. A pálya hossza 110, szélessége pedig 68 méter lesz. A futballpálya körül 400 méteres futópályát készítenek, amelynek a tribün előtt lévő része a legújabb szokások szerint 130 méteres célegyenesből fog állani. A futópálya szélessége hat méter, a célegyenesben pedig 9 és fél méter. A futballpálya talaja füvesítve lesz, s így azt teljesen a fővárosi Hungária úti pálya mintájára készítik el. ...A futballpálya talaja egy félméterrel süllyesztve lesz a mai szint alá. Viszont az innen kikerülő földtömegből a futópálya körül egy méter magas töltést készítenek, amely alapja lesz a későbbi körlépcsőnek. Ennek a töltésnek a tribün előtt álló része kerül legelőször kiképzés alá, mert ez a rész fogja alkotni a korzóülések helyét. ...A sporttelep legszebb része a nyolc méter magas tribün lesz, amely 5 méter magasságig kőépítményből áll. A tribün nyugati oldala, amely az öltözők, a vendéglő, vívó- és birkózó-terem, fürdőhelyiségek, és a szolga-lakás lesznek, ügyes díszítményeivel emeletes ház benyomását fogja kelteni. A tribünnek erről az oldaláról lesz két feljárata az ülőhelyekre, úgy, hogy a pálya felől tulajdonképpen nem lesz bejárat a tribünhöz. ...Ha a tribünnek mind a négy része kiépül, akkor összesen 368 páholyülés, 1.408 tribün ülőhely és 1-200 korzóülés fog a közönség rendelkezésére állni, ezzel szemben el lehet helyezni a pályán az állóhelyeken még 8 ezer nézőt. A pálya talán.teljes kiépülésekor 11 ezer néző számára fog kényelmes elhelyezést biztosítani." Már ekkor tervezték - amit később a Szilágyi Dezső-