Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

JELENLEGI ÁLLAPOT, EPÜLETEK FÖLDSZINTES SZINTSZÁMA KÉTSZINTES HÁROMSZINTES NÉGYSZINTES A rehabilitációs tömb egyetlen földszintes „főépülete", 1990. Förster, Klein és Ludvig vállalkozás vette át nyomását. A társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági, hetente két alkalommal megjelenő lap akár a Miskolci Társalgó című lap (kezdeményezés) folytatásának is tekinthető, amely Sártory Istvánné nyomdájából került ki (1880-1881 között). (Itt csupán megemlítjük, hogy volt egy másik Starnberger család is, amely szintén nyomdai és kötészeti munkákat, egyben lapkiadást is vállalt. Starnberger Márkus „műintézete" a volt Három Rózsa szálloda épületében működött és a Sportélet című sportközlöny nyomdai előállítását végezte az 1920-as években. Működésüket a zsidótörvények és a háború miatt be kellett szüntetniük.) A háború után egyik Starnberger nyomda újraindításáról sem szólnak adatok, hírek. A Széchenyi u. 82. számú, s környezetéből egyre inkább kivívó, méretei miatt oda nem illő épület 1899-ben Korach Miklós építész elképzeléseitervei alapján készült. A tervek tanulsága szerint a „megrendelők" a Wahl-Testvérek voltak, akik 1875-ben alapított bútorkereskedésüket kívánták itt megnyitni. A Wahl Józsefné nevére kiadott építési engedély alapján készült el Starnberger Bernát háza. Egy kérvényből kiderül, hogy Wahl Józsefné olyan ház építésére kért engedélyt, amelyben 3 szoba, 1 előszoba, 1 konyha, 1 éléskamra, s ezekhez csatlakozva 2 műhely és 1 raktár található. Az építési bizottság 1899-ben megkísérelte rábeszélni az építkezőt, hogy az épület