Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI
toztatták, de egy fényképfelvétel - amely az 1950es évek végén készült - ezeket a vakolatsávokat a kapubejáró fölött még változatlan formában mutatják. Az osztópárkány fölött ugyancsak vakolatkváderes keretelésű, egyetlen erkélyajtóval ellátott középrizalit van. Az igényesen megmunkált és kivitelezett kovácsolt-vas erkélykorlát a korra jellemző, s megszokott módon tagolt lemezen ül, amelyet mindkét szélen egy-egy neoreneszánsz volutás konzol tart. Az emeleti sáv nyílásait középen körszelet, míg oldalt timpanonos szemöldökpárkányok koronázzák. A főpárkányzat alsó tételében egyszerű lemezek fölött puttófejekkel és kártusokkal tagolt fűzérdíszű attika húzódik, s efölött fogasléces álkonzolos tagolatlan koronázópárkány látható. A középrizalitot timpanonba foglalt, egy-egy kiméra által közrefogott, ovális ferde pólyával metszett pajzs díszíti. Az 1950-es években készült fényképek szerint a homlokzat díszítőelemei az építés óta eltelt évtizedeket és a háború időszakát is viszonylag jól „átvészelték". Az államosítás után az átalakított portálok még maradtak, de a cégtáblák megváltoztak. A kapubejáró mindkét oldalán lemezre festett, kereteit felirat hirdeti, hogy itt van a miskolci Bőrönd és Bőrdíszmű Kisipari Termelő Szövetkezet üzlete és központja. A Széchenyi I. u. 66. számú egyemeletes épület a Korvin u. megnyitásával - mivel udvari épületszárnya a 64. számú épület tűzfalához illeszkedik - a 68. számú ház telki épületrészeivel együtt „kinyílt" a lakótelep felé. A telkek korábbi zárt rendszere felbomlott, s ezért vetődött fel, hogy a 66. számú házzal, de a 68. számúval is „valamit kezdeni kell". A változatok között a meglévők lebontásától a telkek zárt rendszerű beépítéséig találkozunk megoldásokkal. A Dapsy-ház esetében annak lebontása és helyére új lakóház építése vetődött fel. A javaslat egy alápincézett, három emeletes, tetőtér beépítéses épületegyüttesre vonatkozott. A pincét az indokolta, hogy a környezetben minden épület alápincézett. A pincék részben a földszinti üzletekkel álltak volna kapcsolatban, mintegy raktári funkciót betöltve, de egy térség a lakók igényeit elégítette volna ki fülkeszerű megoldással. A földszinti alaprajz megtartotta volna a régi kapuzatot és a két üzleti portált. A kapu egy átjáró tengelyét is kijelölte egyben, tehát az udvari épületszárny földszintjére üzleteket gondolt a tervező. A csak üzletekkel kialakított földszintre olyan első emelet készült volna, ahol egy két és fél szobás lakás (s mert a szobák déli tájolásúak voltak, azok erkélyt is kaptak volna), valamint 2 kétszobás lakás helyezkedett volna el. Ez utóbbiak alaprajzi elrendezése különbözött egymástól. Egyikőjük az utcára nyíló erkélyt kapott volna. A második és harmadik emelet alaprajzi szerkezete megegyezett az első emeletével, de az eltérés a Széchenyi I. utcai homlokzaton szembetűnő volt. Az építész-tervező Pirity Attila megfogalmazása szerint „a homlokzati fal lágyan kihasasodik, tagolva a homlokzatot, s védve a megtartott régi falazatot." A tetőtérben a lakások alaprajzi szervezése nem változott, a tetőből eredő korrekciók viszont az alapterületet csökkentették volna. A tetőtér beépítése a Széchenyi I. utca felől álló ablakokkal jelent volna meg, s az ablakokat félköríves lezárással tervezték ellátni. Az új épületnek a „foghíj" jellege miatt minden fontosabb vonatkozásban a szomszédos épületekhez kellett alkalmazkodni. így a korábbi homlokzat maradt volna, a falrészlettel, a kapuzattal és az erkéllyel. Az új homlokzatot erre szimmetrikusan tervezték. „A homlokzaton megjelenő ablakok kazettások - olvasható az építészeti műszaki leírásban -, egyedi méretűek. A
