Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

tűzte a beépítési nyomvonalat. Ettől elvileg az építtetőnek nem lett volna szabad eltérnie, az épületek mégsem a megadott vonal mentén épültek, hanem arra valamilyen szögben rakták le az alapot, s építették a ház homlokzatát. A bizottság elnöke jelesül éppen Rácz György volt, tagjai között tervezőket, építészeket, kereskedőket, iparosokat, s tanárt is fellelünk. A város 20. század eleji történetéből így ismerősen csenghet Szűcs Sándor, Árva Pál, Ungár Mór, Túry József, Weidlich Pál, vagy Koós Soma bizottsági tagok neve.) Az emeletes lakóház „ elődépítményé" -ről annyit tudunk, hogy 1874-ben Dapsy Sándor meglévő lakóházát az udvar felé egy kis lakással bővíteni kívánta. A tulajdonos Rácz József (Rácz György testvére) aki csak úgy járult hozzá az építkezéshez, hogy annak az övéhez illeszkedő külön tűzfala legyen. A munka elkészült, s még ebben az évben az építtető megkapta a használatbavételi engedélyt. 1887-ben az udvari szakaszon tovább folyt az építkezés, amelyből megtudjuk, hogy egy meglévő tímár műhelyt kellett átalakítani, ami során „a falak levakarandók és újonnan levakolandók". A tulajdonos így minden valószínűség szerint tímár-mester lehetett. Ez a telekbeépítés változik meg 1892-ben az alábbiak szerint: „a ház udvari szárnyépületei a keleti oldalon 1 szoba, konyha, élés-kamrával, a nyugati oldalon a szárny 1 szoba, lépcsőház és árnyékszék megtoldásával meghosszabbíttatik. Az egész épületrészre pedig egy emelet építése terveztetik, melyben 8 szoba, 2 előszoba, 3 konyha, 3 éléskamra, lépcsőház és árnyékszékek elhelyeztetésüket nyerik. Az épület alapfalai elegendő szilárdaknak találtattak arra, hogy az emelet falait hordhassák". Az építési bizottság elnökének szomszédságában így épült fel Dapsy Sándor egyemeletes lakó- és üzletháza. Az épület utcai homlokzatáAz épület homlokzalának részlete, 1959. nak földszintjét meghatározta a középtengelybe állított kosáríves, csonka kúp alakú, kerékvető kövekkel ellátott kocsibejáró, amelynek két oldalán két-két félköríves záródású üzletbejáratot alakítottak ki. Ezek valószínű külön-külön üzletek lehettek, hiszen a járdáról lépcsők vezettek a bejárathoz. (Az későbbi, 1926-ban tervezett és készült megoldás, hogy a bejáratot lesüllyesztették a járda szintjére, a másik bejáratot viszont portállá alakították, kirakatot rendeztek be benne.) Az egész földszinti régiót erős plasztikájú vakolatsávval tagolták. A portál-átalakítások ezt megválói