Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

WUfieUm Sferman Széchenyi-utcza 31. Telefon. A m. kir. államvasutak szállítási hivatala. Szállításokat eszközöl hazai és külföldi vasút s hajó­állomásokra olcsó dijak mellett. Saját butorszállitó kocsik átköltözések cso­magolás nélküli eszközlésére. Üvegnemüek és törékeny tárgyak szállítására, Gondos kezelés. Pontos csomagolás. Saját raktárunk a göniöri pályaudvaron. Helyben a göxnöri (teher) pályaudvarra és viszont naponta rendszeres fuvarjáratok az árúk házhoz s háztól való elszállítására. f Wilhellm Herman és Társa Szédienuj-ukza 31. Telefon. Elvállal megrendeléseket tűzmentes pénzszekrények és kőszénre házhoz szállítva. Szállítási hivatal a ni. kir. államvas­utak s más hivatalok részére. A ini.skolc.zi m. kir. dohánybeváltó és sóhivatal szállítója. A A. A A A A A A A A. A A A A Al A • • A • A • A. A A család ha nem is kerülte el a zsidó üldöztetéseket, a mártírok között neveiket nem találjuk.) Ami számunkra fontos: a város egyik ismert, vagy legnagyobb „szabadalmazott butorszállitó kocsikkal" rendelkező „Szállítási és Bizományi üzlete" kötődik - többek között - ehhez az épü­lethez, s a - valószínűleg - két generációs Wil­hellm Herman és Tsa vállalkozáshoz. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara anyagából kitűnik, hogy a cég képviselőinek szakértelmére folya­matosan számítottak. Az 1930-as években pl. a vasúti, a teherautón történő és a szekerező szál­lítás konkurenciaharcáról - ma már megmoso­lyogtatóan - olvashatunk a legtöbbet. Az alap­kérdést a szekérfuvarozás szabályozása vetette fel. A vasút és az autófuvarozók egyesülete (MA­TEOSZ) ugyanis konkurenciát látott azokban a falusi szekerezőkben, akik 50 km-en túli szállítást vállaltak. (Törvénytervezet készült volna, amely csak 50 km alatti fuvarozást szándékozott enge­délyezni a falusi szekereseknek.) A Wilhellm­cégtől kért szakértői vélemény - némi módosítás­sal - kamarai állásfoglalás is lett. Eszerint a sze­kér, a szekerezés feladata lenne, hogy „az állo­mással nem rendelkező helyek forgalmát kiszol­gálja ott, ahol az autó költsége magas. Viszont Magyarország nincs olyan sűrűn vasúttal behá­lózva, hogy a szekérforgalmat 50 kilométeren felül nélkülözni lehetne. A rendelet értelmében két állomással nem rendelkező helyről való for­galom csak úgy lenne lebonyolítható, ha vagy te­herautót vesznek igénybe, vagy pedig a legkö­zelebbi vasútállomásra szállítják az árut és ennek néhány kilométer vasúti szállítás után, talán is­mét 50 kilométer távolságba egy másik szekérrel szállítanák tovább. így például a bükkvidéki fu­varosok a hasábfát nem fuvarozhatnák a Tisza­parti községekbe, mivel azok 50 kilométeren túl esnek, hanem azt előbb Miskolcra kellene beszál­Sajtóreklám, 1895. lítaniuk, feladniok Mezőcsátig és onnan egy újabb fuvaros vihetne azt tovább a Tisza-parti községekbe. Ez azért is kivihetetlen, mert kisem­berekről van szó, akik egy teljes waggonnal alig­ha tudnának árut feladni, viszont pl. hasábfát da­rabáruként sem szállíthatnának. ...A gyakorlati

Next

/
Oldalképek
Tartalom