Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

Széchenyi emlékek Miskolcon - Széchenyi szobor a Városház téren Egy köztéri Széchenyi szobor gondolata régóta foglalkoztatta a miskolciakat. 1993 nyaránőszén a Melocco Miklós által megálmodott szoborterv, s az elhelyezés elképzelt színtere többféle véleményt, egyetértést és ellenérzést váltott ki. Azt azonban senki nem vonta kétségbe, hogy a köztéri alkotások között elsőséget élvez a szobor, s ezzel Miskolc nagyon régi, nehezen megmagyarázható mulasztását, tartozását törleszti. Nehéz elképzelni, hogy az a város, amely elsők között tartotta fontosnak Kossuth, Deák, Szemere, Görgey alakját szoborban megörökíteni, az annak ellenére feledkezik meg a „legnagyobb magyar"-ról, hogy 1861-ben fontosnak tartotta róla elnevezni a település főutcáját. Gróf Széchenyi István (1791-1860) azon túl, hogy Miskolcon három ízben járt, tevőlegesen is kötődött a város kulturális, szellemi felemelkedéséhez. Először a színházügy támogatójaként ismerték meg, amikor a megye és a város lakóit Pozsonyból üdvözölte. „S azért akár micsoda kis lábon fog is állani Miskolcon a Magyar Színjátékház, s akár milyen kicsinyek is lesznek annak résultatumai eleintén, - írta egyik levelében mégis lesz talán ennek nagyobb haszna és megmarad a tekintetes karoknak és rendeknek azon nagy érdemek, hogy ily jól tevő intézetnek kezdetét megindították." Nagyobb összeggel járult a színház felépítéséhez, s elsők között váltotta meg jelentős összeggel évi páholybérletét. Ezt követően a város és a megye tehetősebb személyei kötelességüknek érezték, hogy hasonlóképpen cselekedjenek. A Széchenyi mellszobor a Szarvas patika épületén, 1939. 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót, amelynek helyi megfelelői a magyar városokban hosszabb-rövidebb idő múlva megszerveződtek. Miskolcon már 1831-ben működött az első kaszinó. Először magánházak adtak helyet (pl. Almássy kúria a Városház téren), majd