Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Műjégpályák a Népkertben (1978. és 1986.) A miskolci, illetve a népkerti pályához kötött korcsolyázás története a 19. század utolsó harmadáig nyúlik vissza. 1874-ben alakult meg a sport előírásait, „művelésének" szabályait elfogadó, az eszme fontosságát magukénak vallókat tömörítő Miskolczi Korcsolyázó Egylet. A téli helyszín lehetett a befagyott Hejő patak, vagy a Sajó, de félelem nélkül csak a „speciális" pályákat lehetett használni. Miskolc város képviselőtestületének jegyzőkönyve 1895-ben tartalmazza azt a bejegyzést, miszerint „a zárdatér a tűzoltóegylet által jégpályává alakíttassék ki". (A minorita templom melletti Zárda-tér nyáron piacként működött, a teret csak a Pece egyik ága szelte át, de ez télen nem volt zavaró.) Ezt megelőzően Szűcs Sámuel ügyvéd, naplóíró feljegyzései között olvassuk, hogy az 1894-ben épített új Korona szálló elődépítményének vendéglő-kertjét alakították át jégpályává. Leírja, hogy 1882 decemberében nagy volt a siker, állandó volt a jégpálya forgalma a hóolvadásig. 1906-ban Gencsi Samu a városi képviselőtestület tagja tanulmányt készíMűkorcsolyázók a Népkertben, 1932.