Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
tett Miskolc város jövőjéről. Ebben terjedelmesen foglalkozik a „korcsolyatér és csarnok" megvalósíthatóságával. Rögzíti, hogy „Miskolcz városában megfelelő nagyságú és megfelelő módon berendezett korcsolyatérnek és csarnoknak" a város költségén kell létesülnie. Hivatkozik arra a Wlassics Gyula miniszter által hozott rendeletre, mely szerint kötelező, hogy „minden egyes iskolázó gyermek a téli évadban, legalább két délutánt a korcsolyatéren kell hogy töltsön." A korcsolya pálya és a kiszolgáló csarnok felépítésére ő a régi sóház telkét javasolta a Zsolcai-kapuban. (Helyén ma a megyei rendőrkapitányság épülettömbje áll.) Indoklása figyelmet érdemlő: „így mindenki által könnyen felkereshető, a városnak élénk helyén fekvő korcsolyahelyet kapnánk, a mely már külső prezentálásánál fogva is díszére válik a városnak, a mely rég nélkülözött intézményt pótol, és egyben lehetővé teszi, hogy az összes iskolák növendékei, kellő beosztás mellett, hetenként kétszer hódolhassanak ezen testedző és nemes sportágazatnak." Ha ez az elképzelés megvalósul - írja - a luteránus egyház udvarán lévő jégpálya mellett - amelyet elsősorban gyerekek használnak - lesz a városnak egy, a felnőttek által használható jégpályája is. A Korcsolyázó Egylet nem igény és érdektelenség, hanem alkalmas hely hiányában feloszlott, majd 1908-ban beolvadt (vagy újraéledt) a „Tenisz és Korcsolya Egylet"-ben. így megteremtődött a lehetősége annak, hogy télen, két „elárasztott" teniszpálya helyén hódolhassanak az érdeklődők kedvenc sportjuknak. Az egylet az evangélikus egyháztól még öt teniszpályányi területet vásárolt meg, s a város is adott át területeket. A teniszpályák száma így tízre emelkedett, amely télen ötezer négyzetméternyi korcsolyapályát jelentett. 1928-ban 600 tagja volt a korcsoRadó Sándor igazgató, az egylet „főgondnoka", 1932. lyázóknak, 500 fő pedig a teniszezést pártolta írja Tóth Gyula Miskolc sporttörténetében. A teniszpályáktól független jégpálya megvalósulására pontosan fél évszázadot kellett várni. Ahogy a népkerti Sportcsarnok elkészült, nem került le napirendről a jégpályák ügye. Az alapelgondolás az volt, hogy a fedett térben legyen a jégpálya, de ez anyagi okok miatt nem valósulhatott meg. A Sportcsarnok keleti végét ezért úgy alakították ki, hogy az később egy szabadtéri pálya lelátója lehessen. A Sportcsarnok átadását követően azonban még évekig nem volt pénz a