Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

A Kálvária felé néző Erzsébet-szobor, 1900. A szobortalapzat a parkban, 1992. Erzsébet kultusz gyakorta tetten érhető jeleinek egyike, hogy az eredeti - Herman Ottó Múzeum igazgatósági épületében látható szobor mellett már három helyen található meg a szobor hiteles másolata. Ezt látjuk a Népkertben, az eredeti posztamensen, ugyancsak másolatot láthatunk a Semmelweis Kórház udvarának igazgatóság felé eső részén, s a Városháza első udvarában is. Az eltelt több mint egy évszázad alatt a dualizmus korszakának megítélése éppúgy változott, mint Ferenc József osztrák császár és magyar királyé. Erzsébet királynéval azonban más volt a helyzet, őt a „magyar nemzet őrangyala"-ként tartotta meg az emlékezet, személyét negatívan soha nem ítélték meg, legfeljebb nem beszéltek róla. Az őt mintázó miskolci szobor megítélése pedig „fordított" utat járt be. Ma senki nem tesz negatív jelzőt, ha Stróbl Alajos alkotásáról beszél. A leleplezéskor pedig a Szabadság című lapban a következő „művészi minősítés" jelent meg róla: „A'mi a szobrot magát művészeti szempontból illeti, nem felel meg a várakozásnak. ...alkalma lett volna az intézőségnek, hogy monumentálisabb szobrot emeljen. A kegyeletet - igaz - nem érinti, hogy alig hasonlít a királynéra." A kritikát akkor értelmezzük helyesen, ha tudjuk, hogy Er-