Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

zsebet királyné szobra a második volt Miskolcon. Kossuth Lajos hatalmas posztamensen álló egész alakos szobrához viszonyítva a mellszobor - rá­adásul - kisebb posztamensen, s főleg nem téren, hanem kertben valóban más „arányokat" képvi­selt. A leleplezés hangulata viszont jól visszatük­röződik a tudósításból: „Feledhetetlen királyasz­szonyunk emlékének hódolt Miskolcz városa mikor a róla elnevezett parkban mellszobrot emelt, és leleplezés helyett óriási közönség rész­vételével emlékünnepélyt rendezett. Díszes grá­nittalapzaton áll a galvanizált ércből öntött mell­szobor, hirdetve városunk közönségének kegye­letét. ...A mi a szobrot magát művészeti szem­pontból illeti, nem felel meg várakozásunknak. Eltévesztett dolognak tartjuk azt is, hogy nem nyitottak nagyobb, szélesebb körben gyűjtést, hisz Erzsébet királyné emlékének megtestesítésé­re szívesen adakozott volna mindenki tehetségé­hez képest, s így alkalma lett volna az intézőség­nek, hogy monumentálisabb szobrot emeljen." A méltatlankodás oka az is lehetett, hogy a szobrot egy budapesti műhelyben öntettek, s a bekerülési költség 500 korona volt. Miskolc város képviselő­testülete - ezzel szemben - amikor jegyzőkönyv­ben örökítette meg, s a levéltárban elhelyeztetni rendelte az emlékező dokumentumot, abban pontokba szedve rögzítették az emlékezés „meg­nyilvánulásainak kifejezését", itt 1000 korona volt az az összeg, amellyel a város hozzájárult a fővárosi Erzsébet-szobor költségeihez. (Tehát a duplájával támogatták a ő fővárosi emlékművet, mint amennyibe került a városnak saját emlék­müve.) Annak ellenére, hogy a királyné nem járt Miskolcon, emléke mélyen beívódott az itt élők emlékezetébe. A helybeliek és a környéken élők még legendákat is őriztek, s örökítenek át gene­rációról generációra. Az emlékezés a jó, a feledhe­A mellszobor másolata az eredeti posztamensen, 2001. tétlen királyné képét tárta mindenki elé, így sze­mélye összekapcsolódott az 1867-es kiegyezéssel, s ezen keresztül Deák Ferenc, majd Andrássy Gyula gróf személyével. A kor diplomáciájában is különlegességnek számított, hogy Erzsébet ki­rályné mindkét magyar államférfi ravatalánál személyesen rótta le kegyeletét. Személyét ösz­szekapcsolták a millenniummal is. Darányi Ignác miniszter emlékezett úgy, hogy „két éve múlt, mikor a magyar föld népéhez azt a kérdést in­téztem, hogy a millennium emlékére fákat ültes­senek. Az ország minden vidékén azóta közel két

Next

/
Oldalképek
Tartalom