Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

zsebet királyné szobra a második volt Miskolcon. Kossuth Lajos hatalmas posztamensen álló egész alakos szobrához viszonyítva a mellszobor - ráadásul - kisebb posztamensen, s főleg nem téren, hanem kertben valóban más „arányokat" képviselt. A leleplezés hangulata viszont jól visszatükröződik a tudósításból: „Feledhetetlen királyaszszonyunk emlékének hódolt Miskolcz városa mikor a róla elnevezett parkban mellszobrot emelt, és leleplezés helyett óriási közönség részvételével emlékünnepélyt rendezett. Díszes gránittalapzaton áll a galvanizált ércből öntött mellszobor, hirdetve városunk közönségének kegyeletét. ...A mi a szobrot magát művészeti szempontból illeti, nem felel meg várakozásunknak. Eltévesztett dolognak tartjuk azt is, hogy nem nyitottak nagyobb, szélesebb körben gyűjtést, hisz Erzsébet királyné emlékének megtestesítésére szívesen adakozott volna mindenki tehetségéhez képest, s így alkalma lett volna az intézőségnek, hogy monumentálisabb szobrot emeljen." A méltatlankodás oka az is lehetett, hogy a szobrot egy budapesti műhelyben öntettek, s a bekerülési költség 500 korona volt. Miskolc város képviselőtestülete - ezzel szemben - amikor jegyzőkönyvben örökítette meg, s a levéltárban elhelyeztetni rendelte az emlékező dokumentumot, abban pontokba szedve rögzítették az emlékezés „megnyilvánulásainak kifejezését", itt 1000 korona volt az az összeg, amellyel a város hozzájárult a fővárosi Erzsébet-szobor költségeihez. (Tehát a duplájával támogatták a ő fővárosi emlékművet, mint amennyibe került a városnak saját emlékmüve.) Annak ellenére, hogy a királyné nem járt Miskolcon, emléke mélyen beívódott az itt élők emlékezetébe. A helybeliek és a környéken élők még legendákat is őriztek, s örökítenek át generációról generációra. Az emlékezés a jó, a feledheA mellszobor másolata az eredeti posztamensen, 2001. tétlen királyné képét tárta mindenki elé, így személye összekapcsolódott az 1867-es kiegyezéssel, s ezen keresztül Deák Ferenc, majd Andrássy Gyula gróf személyével. A kor diplomáciájában is különlegességnek számított, hogy Erzsébet királyné mindkét magyar államférfi ravatalánál személyesen rótta le kegyeletét. Személyét öszszekapcsolták a millenniummal is. Darányi Ignác miniszter emlékezett úgy, hogy „két éve múlt, mikor a magyar föld népéhez azt a kérdést intéztem, hogy a millennium emlékére fákat ültessenek. Az ország minden vidékén azóta közel két