Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Szobrok, korszakok, események, évfordulók emlékei A Népkert szobrokban, térplasztikákban, „kertelemekben" soha sem volt gazdag. Ennek oka évtizedeken keresztül a „túlburjánzó" növényzet, a „kertközpontú" szemlélet érvényesülése volt, később pedig a szobrok „védhetetlensége". Ez szabott gátat a tervezett szoborparknak is, amelynek első négy „alkotása" elkészült, s a tervek szerint öt évente négy újabbal gazdagodhatott volna a népkerti főút két oldala. A négy mellszobor közül volt amikor kettő is hiányzott, aztán Jókai Mór szobra megkerült, Palóczy Lászlóé viszont az emberi vandalizmus áldozatává vált. A népkerti szoborpark kialakítása így lekerült napirendről, maradnak a kevésbé károsítható kőemlékek, faoszlopok, beton emlékmú-maradványok. 19. századi emléket idéz, de eredeti helyett csupán másolatban látható (nem eredeti „arc-állásnak" megfelelően) Erzsébet királyné szobra. A 20. századot pedig három mellszobor idézi (Hunfalvy Pál, Tompa Mihály és Jókai Mór) a Népkert Görgey utcai bejáratánál. Ezeken kívül történeti emlék volt a trianoni döntés után emelt, s jelképpé vált országzászló (1934-1944 között a munkásmozgalmi emlékműtől északkeletre), de különleges események közé tartozik a Szent István év 1938ban, amikor az ereklye Miskolcra is eljutott, s a díszes ünnepségre - több tízezer ember részvételével - a népkerti sportpályán került sor. Ugyaninnen hangzott el egy évtized múlva Rákosi Mátyás emlékezetes beszéde egy nagygyűlésen a „forint védelmében". A Népkert második „szobra" az 1919-es tanácsköztársaság 50. évfordulójára állított emlékmű volt, amelynek jelképeit, s feliratának betűit ugyanaz a sors érte, mint a bronz mellszobrokat. Kerényi Jenő szobrász és Csaba László építész munkásmozgalmi emlékműve egy évtizede dacol az idővel. 1981-ben az úttörőszövetség megalakulásának 35. évfordulóján faragott emlékoszlopot állítottak a Népkertben, amely a szoborpark torzótól délre egy parkosított helyen áll. 1997-ben helyezték el azt az emlékkövet, amely a drog használata elleni jelképpé vált. Felirata: „A tiszta élet megnyugvást hoz - ha érdekel. MORRISOW". A kő csiszolt felületén az írás hasonlóan dacol az idővel. Ezek tehát a Népkert volt, vagy maradt „ékei", s az elképzelések között szerepel II. Rákóczi Ferenc szobra, amely egyik elhelyezési lehetősége a Könyvtár a Technika Háza és a Sportcsarnok által határolt tér és az országút közötti terület. * * * Stróbl Alajos (1856-1926) Erzsébet királynő mellszobrának leleplezését, 1899. június 17-ét követően egy évszázaddal az eredeti talapzatra ismét visszakerült a szobor másolata. A két avatás közötti időszak egyben a szobor hányattatásának (elfogadásának és megtagadásának) története is. Az első avatás sajtótudósításai szerint Soltész Nagy Kálmán polgármester tartott egy rövid beszédet, majd Tóth Pál iskolaigazgató ünnepi szónoklatot, mielőtt a lepel lekerült volna a szoborról. Ekkor hangzott el, hogy Erzsébet királyné halála „egy szent kálváriája" volt. Szobra is hasonló kálváriát járt be, míg kialakult a mai, hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető kép. Az