Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Porcs Kálmán egy nyári „matiné" előadásán,1928. megjelenjenek... Majd jöttek a háború évei, amikoris a Népkert témája az apró-hírek közé szorult vissza. Böczögő József, majd 1919-től Bakos Kálmán nevét jegyezték a bérlők között. Az ő időszakához kötődik az épület egyik jelentős beruházása, ugyanis közös költségviseléssel a Sport Egylettel, a Vigadót felszerelik konyhával. 1926-ban Hajós Alfréd - mindenki megelégedésére - elkészítette a népkerti sportpálya terveit. Ezzel egyidőben jelent meg a sajtóban az a hír, miszerint a Vigadót is ő fogja áttervezni, s tornacsarnokot alakítanak ki az épületben. Ez valóban meg is történt, s ezzel új fejezet kezdődött a Vigadó 20. századi történetében. A kultuszkormányzat ugyanis elfogadta a város elképzelését és Hajós Alfréd terveit, s az épület „funkcióváltását" még 100 millió koronával is támogatta. A város elképzelése pedig az volt, hogy az épületet 25 évre átengedi a Miskolci Atlétikai Körnek. Az új torna- és vívócsarnok átalakítás utáni ünnepélyes megnyitására 1927-ben került sor. (Ez az átalakítás megmagasított fala-