Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

A Vigadó épülete, amikor a sportot és a vendéglátást egyaránt szolgálta, 1972. kat, valójában emeletráépítést, s teljesen új tetőszerkezet kialakítását jelentette. A Vigadó ekkor nyerte el azt a formáját, amelyet - újabb átalakítás után - külsőleg ma is látunk.) Az épület 1927. évi átalakítása azt is jelentette, hogy a régi vendéglő' helyén „pompásan és kényelmesen átalakított új vendégló't nyitottak teraszokkal, s rossz idő esetén a belső termek is használhatók." A vendéglő - környezetének megfelelően - nevet is változtatott. Ekkortól jelenik meg (s körülbelül negyedszázadon keresztül marad használatban) a „Sport vendéglő" elnevezés. Érdekes, hogy amennyire eseménydús és jól dokumentálható a Vigadó története a 20. század első felében, annyira gyérebbek az információk a század második feléről. Miskolc 1945-1964 közötti sajtócikk-bibliográfiájában egyetlen egyszer sem fordul elő a Népkert. Benedek Miklós két kötetben megjelent visszaemlékezései, „macskakövei" között is mindössze egyetlen írás foglalkozik a Vigadóval. Ez is 1985-ben jelent meg az Észak-Magyarországban, s akkor már a Vigadó, mint vendéglátóhely nem működött. Tehát mintha nem lenne a Vigadónak, majd Sport vendéglőnek három és fél évtizedes története. (Pedig az 1960-1970-es évek sörös-zenés, betonozotttáncparkettes, körbekerített kerthelységes forgatagára élénken emlékszem vissza. Arra az illemhelynek nevezett építészeti objektumra is, ami a szórakozóhelytől keletre, a sportpálya irányában hosszú éveken át mindent beborító-orrfacsaró kátrányszagával, mint a fertőtlenítés hatékony