Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

rokbeépítéssel) összesen 30 épület történetének, érdekességének bemutatására vállalkozik. A Széchenyi u. „alsó szakasza '-nak nevezett lakótömbök érdekességét az is adja, hogy - ellentétben az Erzsébet-tér-Villanyrendőr közötti szakasszal - itt gyakorta foglalkozott a város vezetése a főutcái vonal, másrészt a Szinvameder szabályozásával. Ezek a szabályozási tervek ma is érzékelhető hatással voltak a szinte átláthatatlan 20. századi telekstruktúra kialakulására. Ezen a telekszerkezeten a legnagyobb változtatást az északdéli irányú Corvin n. megnyitása, s az utca mindkét oldalán a lakótelepi „jellegű" beépítés eredményezte. Reális lehetősége volt annak, hogy ez az építkezés folytatódik a „Centrum-tömbbel", ül. a Szeles utca környéki beépítésekkel. Ez a lakótelepi építkezés gyökeresen átalakította volna a Tulipán-tömb és az ún. KlOSZ-tömb arculatát. A hagyományos utcakép megtartása érdekében ezért volt felbecsülhetetlen jelentősége a „híd-ház"-nak, amelyet „lábas-ház", vagy „talpas-ház"-ként is ismernek a miskolciak. Ez a beépítés kényszerítette ki ugyanis a Széchenyi u. nyomvonalának megmaradását, s ez „zárta ki" a lakótelepi építkezés „betörését" a belváros keleti végébe. Ha az épület homlokzati megjelenése nem is illik a hagyományos utcaképbe, tartalmilag „ottléte" mindenképpen indokolt. Miskolci képeslap a Széchenyi I.-Szemere B. u. egyemeletes sarokházáról, 20. sz. eleje